Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Szemle

ban dolgoztak, azoknak önállóbb volt a munkájuk, mint a fejlesztésben tevékenykedőké. Pelz és Andrews a munkahelyi körülményeket is rangsorolták szervezettségi /koordinációs/ fokuk szerint. /А szervezettség mértékének megállapítására szolgáló módszerét a két kutató már 196l-ben ismertette./ A vizsgálat összesen 53 munkahelyre terjedt ki, ezek személyzeti létszámának középértéke 22. Az értékelés csoportszempontú volt, nem a megkérdezettek egyéni önállóságának mértékéhez igazodott. A kutatók végül öt szervezettségi szintet állapitottak meg: az elsőt "nagyon szorosan koordinál t"-ként , a másodikat "mérsékelten koordinált"-ként, a harmadikat "vegyes szerkezete-ként, a negyediket "laza"-ként, az ötödiket "nagyon laza"-ként jellemezték. Az első fokozat —a "nagyon szorosan koordinált"— természetesen csak viszonylagos értelemben minősül nagyon szoros szervezetünek, szervezettségi foka nyilván nem haladja meg valamely szakmunkásokat alkalmazó ipari munkahely szervezettségét. Ilyen munkahelyi körülmények között dolgozott a vizsgáltak közül 50 "segéd-kutató" /assistant scientist/. Ebbe a kategóriába a vizsgálat azokat sorolta, akik nem rendelkeztek magasabb tudományos fokozattal, s tudományos befolyásuk, előmeneteli lehetőségük korlátozott. Közülük több mint 50 % állitotta, hogy a munkájának céljára és tárgyára vonatkozó döntésekben befolyása legfeljebb 0-9 % erejéig érvényesül. A második fokú, azaz "mérsékelten koordinált" körülmények között dolgozott a megkérdezettek közül 92, doktori fokozattal nem rendelkező kutató. Kivétel nélkül olyan laboratóriumokban végezték munkájukat, ahol a feladat elvégzése csoportmunkát igényelt. Nagy többségük szerint 10-29 %-os befolyásuk van munkájuk céljának és tárgyának eldöntésében. A "vegyes szerkezetű" munkahelyeken a megkérdezettek közül 232 kutató dolgozott. E munkahelyek többsége fejlesztési munkát végez. Az idesoroltak többsége nagy önállóságot élvező fejlesztő-mérnök, csoportban dolgozó doktori képzettségű személy, vagy önállóan működő "segéd-kutató". A "lazán koordinált" munkahelyen dolgozók fele kutatóintézetben, fele fejlesztést végző laboratóriumban foglalkoztatott, magas tudományos képzettségű tudós. A "nagyon lazán koordinált" munkahelyek kivétel nélkül kutatóintézetek, s aki itt dolgozik, mind magas képzettségű személy. E kategóriába a tanszékek, s egyik-másik állami kutatóintézet sorolható. E három adatsor birtokában /tudományos teljesitmény, egyéni önállóság, a munkahely szervezetségi foka/, a kutatók megkezdhették a statisztikai összefüggései földeritését. AZ ÖNÁLLÓSÁG ÉS A TELJESÍTMÉNY ÖSSZEFÜGGÉSE Bebizonyosodott, hogy nagyon szorosan és szorosan koordinált munkahelyi körülmények közt a mérsékelt önállóság /40 %-os döntési be87