Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Szemle

ben csak 200, 1966-ban már 1 200, az utóbbi négy év alatt pedig 4 000 személy választotta ismét hazáját munkálkodása szinhelyéül. Indiában évente több mint 80 ООО tudományos képesítésű szakember végez az egyetemeken : 8, táblázat 1965-ben végzett tudományos képzettségű indiaiak Aspiránsok 7 000 Természettudományos + agronómiai, állatorvosi szakemberek 41 000 Mérnökök /tudományos fokozattal/ 10 000 Mérnökök /diplomások/ 18 000 Orvosok 5 000 Összesen 81 ООО A hazai felsőoktatás fejlesztése átmeneti anyagi veszteséggel jár, hiszen komoly beruházásokat kiván; egy szakember kiképzése megközelítőleg 5 000 font sterlingre rug. A helyzet megjavítására az indiai kormánynak néhány mélyreható intézkedést kellene végrehajtania. Ilyenek: az Egyesitett Alap programjának kiterjesztése, több hazai állás lehetőség megteremtése, a szakemberek iparban való alkalmazása, a tudósok és mérnökök anyagi ösztönzése, az intézeti és vállalati munkahely körülmények megjavitása, külföldi tanulmányutak biztositása, a tudo12/ mányos dolgozók társadalmi rangjának emelése. A "BRAIN DRAIN" MAGYARÁZATAI A tudóskivándorlás tehát világjelenség. Felvetődik azonban a kérdés, miért nem tudja az Egyesült Államok tudományos dolgozó szükségletét saját lakosságából kielégíteni? A gyors fejlődési ütem, a tudományos-műszaki forradalom okozta tudós-kereslet miatt még az Egyesült Államok sem tudja saját erejéből biztositani az egyre növekvő keresletet, ráadásul a bevándoroltak sokszor igen nagy szakképzettséggel is rendelkeznek. A "brain drain" jelenségnek több magyarázata akad. Van, aki leegyszerűsítve látják a kérdést és a jobb megélhetés utáni vágy kielégítésének tekinti, van, aki elméleti-gazdasági magyarázatokkal szolgál: például a munkaerő a termelés szerves része és oda áramlik, ahol a legnagyobb termelékenység mutatkozik. Ha nem akadályozzák 12/ /ZAHEER.S.H./ ZAHIR.Sz.H.: Probléma utecski umov. /А "brain drain" problémája./ = Mir Nauki /London/,1969.3.no. 22-25.p. 74