Tudományszervezési Tájékoztató, 1970
1. szám - Szemle
ságu területeken. A jövőben arra is szükség lehet, hogy az egyetemek az eddiginél sokkal jobb kapcsolatokat épitsenek ki az állami és ipari kutatólaboratóriumokkal, amelyek az emiitett össztársadalmi fontosságú alkalmazott kutatások irányitói. 6. A kutatómunka és az egyetemi oktatómunka erkölcsi elismeréséért folytatott harc mellett nem szabad elfelejteni, hogy a legfontosabb az egyetemek számára mégiscsak az, miképpen kaphatnak megfelelő összegeket az oktatómunka támogatására és a laboratóriumok korszerűsítésére. Long professzor hangsúlyozza, hogy ezen összegek legnagyobb részének a jövőben is a szövetségi. kormánytól kell származnia, és ennek biztositása érdekében az egyetemeknek állandóan kapcsolatot kell tartaniuk az illetékes kongresszusi bizottságokkal, meg kell győzniük azokat az egyetemi programok jelentőségéről. Ezenkivül el kell érni, hogy az Oktatási Minisztérium is vállaljon magára további terheket a felsőoktatás támogatásából. El kell érni továbbá, hogy az NSF ilyen irányú támogatása is fokozódjék. A fentiekre törekedve nem szabad szem elől téveszteni, hogy a jelenlegi helyzetben az állami támogatás szintje csökkent, és ha sikerül is elérni az ujabb emelkedést, annak üteme igen lassú lesz. Ezért az egyetemeknek más források után is kutatniuk kell. Ilyen források lehetnek a helyi, állami és közigazgatási szervek. Ezek hagyományosan támogatói az oktatásnak és valószinüleg megértőek lesznek az egyetemek komoly problémáival szemben, de ezeket is meg kell győzni arról, hogy az, amit az egyetemek végeznek, fontos, s hogy a módszer, amit az egyetemek alkalmaznak célszerű és hatékony. További források után kutatva a különböző magánal apitványokhoz is fordulhatnak egyes egyetemek. Ezek az alapitványok is hagyományos forrásai a felsőoktatás anyagi bázisának, és ha az egyetemek e területen megfelelő erőfeszítéseket tesznek, akkor az alapítványokra a jövőben is számithatnak. Végül az egyetemek figyelmének ismét vissza kell fordulnia a támogatás azon forrására, amelyet a felsőoktatás régen élvezett és amelyet a szövetségi kormány támogatásáért küzdve az utóbbi időkben sok helyen figyelmen kivül hagytak. Ez a forrás pedig az ipar. Különösen a vegyészek voltak szoros kapcsolatban olyan iparvállalatokkal, amelyek az egyetemeket alapkutatási bázisnak tekintették és az egyetemekre támaszkodtak a szakképzett munkatársak iránti igényük kielégítése során. A szorosabb kapcsolatnak mind az ipar, mind az egyetemek számára csak előnyei lehetnek: mindkét fél hozzájárulhat ahhoz, hogy feltárja az uj igényeket és időben előrelássa az uj irányzatok kialakulását. Az iparvállalatok világosabban és gondosabban tájékoztathatják az egyetemeket arra vonatkozóan, milyen feladatokat kivánnak majd az egyetemekről kikerülő vállalatokhoz belépő fiatal szakemberekre rábizni, s ezzel nagymértékben segithetik az egyetemi oktatás hatékonyságának fokozását. Másrészt, az egyetemek az iparvállalati igényeknek megfelelően szélesíthetik és alakithatják oktató munkájukat és jelentős szerepet játszhatnak az iparvállalatok vezető szakember gárdájának kialakításában, Az iparvállalatok és egyetemi intézmények közösen eredményesebben támogathatják az alapkutatásokat. A 55
