Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Szemle

kialakuló szorosabb kapcsolatok egyik fontos eredménye lehet azután az egyetemi oktatási és kutatási munka fokozottabb anyagi támogatása az ipar részéről. Felmerülhet a kérdés, jogos-e ilyen fokozott támogatásra számitani az ipar részéről? A legjobb válasz erre talán a Német Szövetségi Köztársaság példája, ahol a Tudományos Akadémia 1965« évi jelentése szerint csupán a kémiai ipar részéről az egyetemi oktatás és alapkutatások támogatására forditott összeg meghaladta az évi 17 millió dollárt. Ez az összeg csaknem megegyezik az amerikai NSF által a ké­miai kutatások támogatására forditott összeggel, ami a két ország arányait tekint­ve nagymértékben a németek javára szól. Long professzor ennek alapján mottóként azt hangoztatja: ami lehetséges a német tudósok számára, lehetséges az amerikaiak számára is! Összeállította : Vásárhelyi Pál Az UNESCO értekezletet tartott a nemzetközi tudós-, mérnök- és technikuscsere problémáiról, a cserék szerepéről a gazdasági fejlesztésben és a ne­velési, kulturális, információs célú utak jelentőségéről. A probléma felvetése idő­szerű, mert az elmúlt husz évben magötszöröződött a felsőfokú tanulmányaikat külföl­dön végzők száma, a külföldi tanulmányutaké pedig tizenötszörösre növekedett. Az értekezlet határozata alapján elvégzik az UNESCO hatáskörén belüli nem­zetközi tudóscsere jellemzőinek analizisét. A tudóscsere káros megnyilvánulásával —a kvalifikált személyzet emigrálásával— is foglalkozni kivánnak. = Chronique de 1 'UNESCO /Paris/,1969.5.no. 194-195.p. Az AEG-Telefunken kutatási és fejlesztési költségei 1969-ben elérik a fél­milliárd DM-et, 1968-ban az AEG-Telefunken minden 13-ik dolgozója kutatással és fej­lesztéssel foglalkozott. A kutatóintézetekben és fejlesztési laboratóriumokban 11 ЗОО főt foglalkoztattak, közöttük 4 600 tudóst és mérnököt. = Handelsblatt /Düssel­dorf /,1969.okt.24/25. 56

Next

/
Thumbnails
Contents