Tudományszervezési Tájékoztató, 1970
1. szám - Szemle
I TUDOMÁNYTERVEZÉS ÉS KUTATÁSI PROGRAMOK A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKBAN A kameruni szimpózium kiemelte a fenti két tényező szerepét az afrikai álrikai államok technikai fejlesztési problémáinak részbeni megoldása szempontjából. Általában a folyó tudományos tervek és a gazdasági tervek között időzavar lép fel, mert az utóbbiakban késedelem nélkül alkalmazni kellene a kutatások eredményeit. E téren az eddiginél kedvezőbb helyzet kialakítására kell törekedni a jövőben, szögezte le a tanácskozás. Nehézséget okoz a kormányoknak a perspektivikus kutatási elképzelések osztályozása és a prioritás megállapítása, amihez módszertani segítség szükséges. A tanácskozás résztvevői szerint országos tudományos terv kidolgozásához elengedhetetlenül szükségesek az alábbiak: 1. Technikai előrebecsléseket végző bizottságok működtetése a kutatások koordinációjáért felelős állami szerv keretében. Feladataik a következők: - az összes fejlesztési lehetőség felmérése a rendelkezésre álló adatok alapján ; - a lehetséges fejlesztési célkitűzésekkel kapcsolatos hiányok megállapítása és annak meghatározása, milyen kutatások szükségesek e hiányok kiküszöbölésére; a kutatási tervek siker-esélyeinek, megvalósíthatóságának értékelése, teljes költség- és időigényük megállapítása, valamint eredményeik felhasználásának költség- és idő követelménye. 2. A kormányhatóságoknak el kell dönteniük, melyek az elsőrendű fontosságú kutatási tervek; rangsorolásukhoz az ország perspektivikusan legfontosabb gazdasági és társadalmi célkitűzései szolgálhatnak alapul, tehát prioritást az ezeket leginkább elősegítő tudományos munkák élvezzenek. A tudományos terv elkészítése során felmerülő nehézségek csökkentésére a szimpózium, többek között, szükségesnek találta gyakorlati módszertan perspektivikus kimunkálását, a fejlődő országok sajátos helyzetének alapulvételével. A P.Piganiol és munkatársai által a kameruni tanácskozáson előterjesztett kutatástervezési módszert a résztvevők közül sokan nem találták megfelelőnek, mások viszont ugy vélték, segítséget adhat a nemzeti fejlesztést és technikai haladást előmozdító tudományos programok elkészítéséhez. A szerzők maguk is nagy óvatosságot ajánlottak az elkerülhetetlen kockázatok és bizonytalansági tényezők miatt, de alkalmazhatónak tartották módszertani tanulmányukat, melynek felépitése nagy vonásokban a következő : 1. A fejlődő országokban kevés —a legfontosabb gazdasági társadalmi szükségleteket kielégitő— célkitűzés alapján kell a "fejlesztési stratégia" szolgálatában álló országos kutatási programokat kidolgozni. 2. Gazdasági oldalról kettős arculatu a kutatás: egyrészt fogyasztói /anyagokat és különféle egyéb forrásokat felhasználó/, másrészt termelő 44