Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Szemle

tevékenység /fokozza a technikai előrehaladást/. A ráforditott beruházások eredményei akkor érnek be, amikor bevezették a gyakorlatba a kutatási vivmányokat. Bizonytalansági tényezőt jelent, hogy csak megközelítően állapitható meg előre, mennyi idő szükséges egy-egy kutatási program elvégzéséhez. Alapkutatások esetében abban sem lehet biztos a finanszírozó, hogy a várt eredményeket elérik-e a tudósok, igy egyaránt származhat belőlük nyereség és veszteség. A KUTATÁS PROGRAMOZÁS CÉLJA A kutatásprogramozás célja a szükségletek és kielégítéseik lehetőségeinek összevetése. /Utóbbi az ország tudományos potenciáljától függ./ Ebből következően a programozás tehát annyit tesz, hogy reális választ kell keresni a következő kérdésekre : 1. milyen természetű és tipusu kutatás szükséges /a felhasználók, beleértve a gazdasági szektorok egyéni és társadalmi igényei/; 2. a várt eredmények gazdasági értéke "ráforditás/hozam" összefüggésben kifejezve, magjelölve a kutatás elvégzésének időigényét és a siker valószínűségének mérvét; 3. a remélt eredmények alkalmazhatósága és az ehhez szükséges idő körvonalazása; 4. a beruházási szükséglet nagysága. Külön felhivják a figyelmet a szerzők a gazdasági elemzés korlátaira, mert sem a Cobb-Douglas tipusu, sem az input-output elemzések nem mutatják ki azokat a minőségi tényezőket, komplex változásokat, amelyek a technikai haladás során minden országban bekövetkeznek. A fejlődő országok esetében a kutatási követelményeket lényegében a technikai haladás követelményei szabják meg. Utóbbiak tematikusán a gazdasági-fejlesztési tervekben szerepelnek, melyeket általában több —jórészt négy-öt— évre dolgoznak ki. A kutatási tevékenység viszont ritkán hoz nagyobb eredményt ilyen rövid idő alatt, ezért a kutatási programokat tartalmilag hosszabb lejáratú, illetve későbbi gazdaság-fejlesztési tervekre kell alapozni. Ezek perspektívában több lényeges célt tűzhetnek ki, például a hazai termelés kivánatos növekedési ütemét, a fogyasztás és beruházás arányait, az ipar és mezőgazdaság termelési értékének proporcionális alakulását stb. Az ilyen "fejlesztési szövegkönyv" megvalósításához részletes és racionális döntések szükségesek, melyek gyakorlatilag a kutatási tervek és a műszaki ujitási programok magját képezik. Az ilyen koncentrált programok készítésénél a konkretizálás érdekében "kisegitő gráfok" —azaz matematikai reprezentációk—, gazdasági számitások felhasználását javasolják a szerzők. 45