Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Figyelő

merül azonban a kérdés: folytatható-e ez a folyamat a végtelenségig? A Japan Times cikke nyomatékosan hivja fel a figyelmet arra a veszélyre, hogy az uj műszaki fej­lesztéseket eladó társaságok hasonló ér­tékű eljárásokat kérnek cserében, vagy pedig részesedést a vállalat vezetésé­ben — és ez már a külföldi ellenőrzést jelenti. Tokioban két vélemény alakult ki: az optimisták szerint mindig lesz ké­szen kapható gyártási folyamat, hiszen egyetlen cég amugysem monopolizálhatja az egész világon egy termék előállítását. A pesszimisták viszont ugy látják, ha Japán semmi ellenszolgáltatást nem ad, képte­len lesz külföldi "know-how"-t megvásá­rolni. Jelenleg Japán már nagy összeget áldoz kutatásra és fej­lesztésre: a rekordot 1969­ben érte el, 1 700 millió dollárral. Eh­hez járul még a kormány támogatása is: a teljes összeg a tervek szerint 1971-ben eléri a 3 500 millió dollárt, bár ez is csak a bruttó társadalmi termék 2 %-a. A K+F keretében több mint 140 000 tudóst és mérnököt foglalkoztatnak és ed­dig még sikerült elkerülniük a "brain drain" veszélyét. Csak mintegy 2 000 ja­pán tudós dolgozik az Egyesült Államokban, és egyedül a matematika területén várha­tó, hogy a japán laboratóriumok további munkaerőt veszitenek. Hasznosnak Ígérkezik a Tokio mel­letti "Tudomány városa" felépítésének terve /előrelátható költ­sége 1 100 millió #/, ahol a kutatás csak­nem minden ága otthont kap, a kormány pe­dig könnyen megvalósíthatná a kutatás ko­ordinálását, és a tudósok koncentrálása szintén előnyös változásokhoz vezetne. Japánban nem tapasztalható a kato­nai rendelések ösztönző tényezője a ku­tatás fejlesztésében —ami annyira álta­lános a nyugati országokban—, s bár a kormány növeli a honvédelmi kiadásokat, igy is csak a bruttó nemzeti termék 1,5 %-át érik el. Elhangzott már olyan véle­mény is, hogy az alapkutatás fejlesztése érdekében célszerű lenne katonai célú té­mák kutatását előnyben részesíteni. A japán ipar tiz éves táv­lati terve felmérte, melyek azok a területek, ahol további fejlődés remélhető. Az űrkutatás semmiképpen nem hozhat jelentős eredményeket, hiszen igen tőkeszegény /évi 20 millió #/ és az eredményeket féltékenyen őrzi az egyetem és a kormány közös kutatócsoportja. A há­rom legnagyobb nehézség az űrprogram megvalósxcá: ában: a gyenge lábon álló alapkutatás, az ipar és kormány hiányos koordinációja és a megfelelő rakétaüzem­anyag hiánya. Nukleáris kutatás­r a évente 100 millió dollárt költ Ja­pán. Eddig főleg külföldi technikákra tá­maszkodva dolgoztak, de nemrégiben ké­szült el az első teljesen japán tervezé­sű és kivitelezésű 10 MW-os áramfejlesz­tő. A vegyészetben va­lószínűleg nagy eredmények születnek még Japánban, különösen a műanyagok, és a gyógyszerek piacán, elsősorban az antibi­otikum és rákkutatás révén. A mechanika, a járműipar és az —-e 1 e к ­ЮЗ

Next

/
Thumbnails
Contents