Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Figyelő

merül azonban a kérdés: folytatható-e ez a folyamat a végtelenségig? A Japan Times cikke nyomatékosan hivja fel a figyelmet arra a veszélyre, hogy az uj műszaki fejlesztéseket eladó társaságok hasonló értékű eljárásokat kérnek cserében, vagy pedig részesedést a vállalat vezetésében — és ez már a külföldi ellenőrzést jelenti. Tokioban két vélemény alakult ki: az optimisták szerint mindig lesz készen kapható gyártási folyamat, hiszen egyetlen cég amugysem monopolizálhatja az egész világon egy termék előállítását. A pesszimisták viszont ugy látják, ha Japán semmi ellenszolgáltatást nem ad, képtelen lesz külföldi "know-how"-t megvásárolni. Jelenleg Japán már nagy összeget áldoz kutatásra és fejlesztésre: a rekordot 1969ben érte el, 1 700 millió dollárral. Ehhez járul még a kormány támogatása is: a teljes összeg a tervek szerint 1971-ben eléri a 3 500 millió dollárt, bár ez is csak a bruttó társadalmi termék 2 %-a. A K+F keretében több mint 140 000 tudóst és mérnököt foglalkoztatnak és eddig még sikerült elkerülniük a "brain drain" veszélyét. Csak mintegy 2 000 japán tudós dolgozik az Egyesült Államokban, és egyedül a matematika területén várható, hogy a japán laboratóriumok további munkaerőt veszitenek. Hasznosnak Ígérkezik a Tokio melletti "Tudomány városa" felépítésének terve /előrelátható költsége 1 100 millió #/, ahol a kutatás csaknem minden ága otthont kap, a kormány pedig könnyen megvalósíthatná a kutatás koordinálását, és a tudósok koncentrálása szintén előnyös változásokhoz vezetne. Japánban nem tapasztalható a katonai rendelések ösztönző tényezője a kutatás fejlesztésében —ami annyira általános a nyugati országokban—, s bár a kormány növeli a honvédelmi kiadásokat, igy is csak a bruttó nemzeti termék 1,5 %-át érik el. Elhangzott már olyan vélemény is, hogy az alapkutatás fejlesztése érdekében célszerű lenne katonai célú témák kutatását előnyben részesíteni. A japán ipar tiz éves távlati terve felmérte, melyek azok a területek, ahol további fejlődés remélhető. Az űrkutatás semmiképpen nem hozhat jelentős eredményeket, hiszen igen tőkeszegény /évi 20 millió #/ és az eredményeket féltékenyen őrzi az egyetem és a kormány közös kutatócsoportja. A három legnagyobb nehézség az űrprogram megvalósxcá: ában: a gyenge lábon álló alapkutatás, az ipar és kormány hiányos koordinációja és a megfelelő rakétaüzemanyag hiánya. Nukleáris kutatásr a évente 100 millió dollárt költ Japán. Eddig főleg külföldi technikákra támaszkodva dolgoztak, de nemrégiben készült el az első teljesen japán tervezésű és kivitelezésű 10 MW-os áramfejlesztő. A vegyészetben valószínűleg nagy eredmények születnek még Japánban, különösen a műanyagok, és a gyógyszerek piacán, elsősorban az antibiotikum és rákkutatás révén. A mechanika, a járműipar és az —-e 1 e к ЮЗ