Tudományszervezési Tájékoztató, 1970
1. szám - Figyelő
sok megállapítására ésszerű kritériumokat kell megfogalmazni, s nagyon fontos a kutatás eredményeinek az ipari termelésben való gyors alkalmazása — ezt a Német Szövetségi Köztársaságban eddig kevéssé sikerült megvalósítani; nemcsak az Egyesült Államokhoz, hanem például Japánhoz képest is erős elmaradottság tapasztalható e tekintetben. A felsőoktatás kérdéseiről szólva Leussink elmondotta, hogy a kormány minden erővel előmozditja a föiskola-épités támogatásáról szóló törvény megvalósulását. A főiskolai reformra vonatkozóan ki kell kérni az egyetemek és felsőoktatási intézmények magasan kvalifikált munkatársainak véleményét. Az uj kormány sem rendelkezik csalhatatlan "receptekkel" a nehézségek eloszlatására, de kísérletezni fog, és valamennyi eshetőség kipróbálásával igyekszik majd megtalálni az optimális megoldást. A végső cél eléréséhez nemcsak az egyetemek jelenlegi hierarchikus struktúráját, hanem a közszellemet is meg kell változtatni: meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy a modern egyetem a társadalom szolgálatában áll és nem magántanárok képzése az elsőrendű feladata. Valamennyi terv pénzügyi vonatkozását is fel kívánják mérni. Első közelítésben 1970-ben fogják kidolgozni az oktatásügy jövőbeni anyagi szükséglete változásainak tervezetét. — Professor Leussink Minister für Bildung und Wissenschaft. Bildung, Ausbildung und Forschung als ein Gesamtsystem. Debatte im Bundestag /Auszüge/. /Leussink professzor, az oktatás- és tudományügyi miniszter. Oktatás, képzés és kutatás közös rendszere. Vita a szövetségi gyűlésen. /Kivonatok./ = Die Deutsche Universitätszeitung - Hochschuldienst /Bonn/, 1969.21. no. 16-20. p. _ T A japán technológia tartogat még meglepetéseket Mi lesz vajon a japán ipar legújabb aduja? Mi következik a rádiótranzisztorok, óriás tartályhajók, 200 km/óra sebességű vonatok után? Minek köszönheti sikerét a japán ipar? A vasút- és hajóépítés az 1950-es években fejlődött ki, sokat köszönhet a háború előtti és háború alatti katonai beruházásainak. A háború után maga az Egyesült Államok kormánya szólította fel vállalatait, hogy adjanak el licenceket Japánnak. Az a siker, melyet 1950 után a tranzisztorokkal, felvevőgépekkel, mikroszkópokkal értek el a japánok, még a legoptimistább elképzeléseket is felülmulta. A mai napig a japánok sikerének tipikus jellemvonása, hogy a laboratóriumi eredményeket igyekeznek minél rövidebb időn belül kereskedelmileg hasznosítani. Nem a Sony találta fel a tranzisztort, nem is elsőként gyártott tranzisztoros rádiót, de első volt abban, hogy ezt a terméket nagy tömegben, viszonylag alacsony áron dobja piacra. Ugyanígy, a "zseb" televíziós készülék Nagy-Britannia és az Egyesült Államok találmánya, de tömegméretekben japánok gyártották először, akárcsak az elektronmikroszkópot. A háború óta japán gyárosok mintegy négyezer licenciát vásároltak amerikai, angol és európai társaságoktól és jelenleg is óriási a "know-how" importjuk. A japán vállalkozók egyértelműen jó üzletet csináltak igy, mert megtakarították az alapkutatás költségeit és minden erejüket már kipróbált technikák vásárlására fordíthatták. Egyre gyakrabban fel—