Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

6. szám - Szemle

szűnt. A vonatkozó igények kielégitése reprezentatív statisztikák és becslések alapján történt. A K+F hatékonyabbá tétele azonban egyre inkább sürgető feladattá tette az eredmények felhasználására vonatkozó statisztika kialakítását. Annak bemutatása mellett, hogy mit kap a K+F szféra a népgazdaságtól /input/, szükségessé vált kimutatni és statisztikailag nyomonkövetni azt is, hogy a K+F szféra ráfordításai milyen népgazdasági ágak érdekében kerülnek felhasználásra /output/. Már 1967-re vonatkozólag megindult olyan statisztikai adatok begyűjtése, amelyek a kutatási-fejlesztési input-output számitások alapjául szolgálhatnak. Az erre irányuló kisérletek csak most tették lehetővé, hogy a hazai kutatóintézetek 1968.évi ágazatközi kapcsolatairól részletes statisztikát közöljünk. 1968-ban —főként a kibontakozó hosszutávu tudományfejlődési prognóziskészítés és kutatástervezés adatigényeinek kielégitése érdekében— sor került olyan egyszeri /nem évenkénti/ adatgyűjtésekre, amelyek kiterjedtek: - a kutatószemélyzet diplomafajták és korcsoportok szerinti összeírására; - a kutatóintézetek állóeszközállományának felmérésére; - a tanszéki oktatók és a tanszéki segédszemélyzet kutatási munkaidőhányadának feltérképezésére /melyről utoljára 196l-ben volt ilyen jellegű felmérés/. A KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI BÁZIS SÚLYA A NÉPGAZDASÁGBAN A K+F bázis súlyát a népgazdaságban a létszám, a ráfordítások és az eredmények vonatkozásában mutatjuk be, s adatokat közlünk arról is, mekkora a K+F tevékenység sulyá a megfigyelt vállalatok egész tevékenységében. LÉTSZÁM A megfigyelt 1 042 kutató-fejlesztő helyen 1968. december 31-én állandó állományban összesen 57 455 fő /redukált létszámban: 48 122 fő/ dolgozott. A népgazdaságban foglalkoztatott úgynevezett aktiv keresők összlétszámához viszonyitva ez 1,2 %-nak /a redukált létszám alapján 1,0 %-nak/, a lakosság számához viszonyitva pedig 0,56 %-nak /redukált létszám alapján 0,4? %-nak/ felel meg.

1^ 1/ Összehasonlításul közöljük néhány országban a kutatás-fejlesztés szférájában foglalkoztatottak számarányát a lakosság számához viszonyitva: Csehszlovákiában 0,91 %, Lengyelországban 0,46 Bulgáriában 0,45 %, Jugoszláviában 0,14 %, Franciaországban 0,35 %, Svédországban 0,32 % /társadalomtudományok nélkül/, Belgiumban 0,29 %, Olaszországban 0,10 % /társadalomtudományok nélkül/. /Nemzetközi adataink forrása: az UNESCO 1967. évre vonatkozó európai öszszehasonlitó adatgyűjtésének előzetes eredményeiről az európai kutatás-statisztikusok 1969.júniusi genfi értekezletén közreadott /nyilvánosan még nem publikált/ dokumentum. Az országok adatai általában a redukált létszámokra vonatkoznak./ 865