Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

6. szám - Szemle

Az ország magasan kvalifikált felsőfokú oklevéllel rendelkező népessége közül a kutató-fejlesztő helyeken dolgozó diplomások számaránya: 7,3 %• A szocialista szektorban foglalkoztatott diplomások közül 11,8 % van a megfigyelt kutató-fejlesztő helyek állományában. A szocialista szektorban foglalkoztatott /nem tanári végzettségű/ műszaki mérnökök közül 24 % mezőgazdasági mérnökök közül 13 % orvosok közül 12 % közgazdászok közül 7 % jogászok közül 3 % a megfigyelt kutató-fejlesztő helyeken dolgozik. A tudományos fokozattal rendelkezők /akadémiai rendes és levelező tagok, tudományok doktorai és kandidátusai/, közül —másodállásban ott dolgozók nélkül— 73 % van a megfigyelt kutatófejlesztő helyek személyi állományában. A RÁFORDÍTÁSOK ALAKULÁSA Az országban 1968-ban 5,3 milliárd Ft-ot forditottak kutatásra-fejlesztésre /ebben mintegy 0,2 milliárdos összeggel licencia-vásárlási kiadások is szerepelnek/. Ebből 5,1 milliárd Ft a megfigyelt kutató-fejlesztő helyeken került felhasználásra. A nemzeti jövedelemhez viszonyítva az 5,3 milliárd Ft-os országos kutatási-fejlesztési ráforditás 2,5 %-ot, a megfigyelt kutató-fejlesz2/ tő helyek 5»1 milliárd Ft-os kutatási-fejlesztési ráfordítása 2,4 %-ot jelent. 2/ Összehasonlításul ismertetünk néhány vonatkozó nemzetközi adatot: Kutatási—fejlesztési ráforditások n a a nemzeti a bruttó nemzeti Ország Ev ... , , , jövedelem termek százalékában Szovjetunió 1967 3,7 Csehszlovákia 1967 3,6 — Lengyelország 1967 1,8 Jugoszlávia 1967 0,8 Franciaország 1966 1,9 Svájc 1967 1,9 Svédország 1964 — 1,2 В el gi um 1965 — 1,0 Olaszország 1967 0,7 Forrás: a már emiitett UNESCO kiadvány. Jugoszlávia adatai itt nem tartalmazzák a tanszéki kutatóhelyek ráfordításait. Svédország és Olaszország adataiból hiányoznak a társadalomtudományi ráforditások. A Szovjetunió adataiban a tudományra —feltehetően csak a kutatásra— felhasznált ráforditás szerepel. A tőkés országokban használatos bruttó nemzeti termék mutató általában 20-25 %-kal nagyobb ráfordítást tartalmaz,mint a szocialista országok gyakorlata szerint számitott nemzeti jövedelem mutatója. Következésképpen például ha Franciaország esetében 25 %-kal kisebb összeghez /"nemzeti jövedelemhez"/ viszonyítanánk a kutatási-fejlesztési ráfordításokat, akkor 1,9 % helyett 2,5 %-os arányszámot kapnánk eredményül. 866