Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

bői deriválni automatikus tudománypolitikát/, vagy túlzottan "impresszionisták", mert az adott ország tudománypolitikáját egy bizonyos időpontnak megfelelően irják le. Az országos tudománypolitika minden kérdésére választ adó modellje —fokozatos megközelítés utján történő— kifejlesztésének egyetlen lehetséges módja a tudománnyal kapcsolatos définie iók folyamatos tökéletesítése, a tudomány alrendszereinek mélyreható elemzése, valamint a tudomány rendszerének és kapcsolatainak mind empirikus uton, mind általánosításon és elméleti következtetéseken alapuló vizsgálata. A TUDOMÁNY FŐBB ALRENDSZEREI A tudomány főbb alrendszereit ugy lehetne meghatározni, hogy azok a termelési folyamatokat, a termelési viszonyokat /az integráló folyamatokat/ és a fentiek működtetéséhez szükséges folyamatokat jelentik. 4. ábra A tudomány társadalmi viszonyainak központi jelentősége a transzformációs folyamatban A tudomány alrendszereinek meghatározásakor azonnal szembetűnő, hogy ezek nem autonóm, zárt rendszerek, hanem sok közös elemmel rendelkező nyitott szisztémák. A tudományos munkaerő olyan egyénekből áll, akik különféle alkotómunkát végeznek /találmányok, felfedezések/, s ezt a munkát különböző tipusu kutatóegységekben /kutatócsoport, részleg, laboratórium, projektum, intézet, stb./ végzik. E kutatóhelyek olyan intézményi környezetben működnek, mint ipari vállalat, minisztérium, más kormányszerv, egyetemi intézet, és gyakran kapnak támogatást az anyaintézménytől független szervektől is. 39