Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

azonban sokszor nem a valóban indokolatlan túlzások, hanem az OTTKT egész rendszere, sőt nem egy izben általában a kutatástervezés kötelező .jellege ellen irányult. Külön sajátos problémát jelentett, hogy a gyakorlatban a tudomány­politika meglehetősen elszakadt a gazdaság­politikától, a kutatástervezés pedig a népgazdasági tervezéstől. Az MSzMP VIII.kongresszusa határozatába foglalta azt a helyes marxista té­telt, hogy "A szocialista épitőmunka előrehaladásával megnő a tudomány szerepe: a 8/ tudomány közvetlen termelőerővé válik." A tudomány közvetlen termelőerővé válási folyamatának ösztönzése viszont mind a gazdaságpolitika, mind a tudománypolitika ol­dalán, egymással egybehangolt intézkedéseket igényelt volna. Ilyen egybehangolásra azonban nem került sor. Az OTTKT kidolgozásakor az volt az eredeti elgondolás, hogy e távlati kuta­tási tervet majd a kidolgozott 20 évre szóló népgazdaságfejlesztési tervvel egyezte­tik, és ezt követően 20 évre szóló távlati kutatási tervként véglegesitik. Ismeretes, hogy a 20 éves népgazdaságfejlesztési terv kidolgozása időközben abbamaradt, s emiatt ilyen egyeztetésre nem kerülhetett sor. Érdemi egyeztetés nem történt az öt évre szóló középtávú kutatási és népgazdaságfejlesztési tervek között sem. Kivételt csak néhány ágazat képezett, ahol vagy a kétféle tervezést végző szervezet azonossága, vagy a két­féle tervezésben résztvevő személyek azonossága eredményezett bizonyos összhangot. A gyakorlatban emiatt különösen a kutatási oldalon jelentkeztek súlyos problémák. A kutatóhelyek anyagi-technikai ellátása és épitési beruházásaik lebonyolitása számos esetben csak eleve terven felüli termelésből, illetve kapacitásból volt biztositható, vagy az ilyen igények hosszabb-rövidebb ideig kielégítetlenül maradtak. Gazdasági irányitásunk korábbi mechanizmusa nem nyújtott kellő ösztönzést a tudományos-technikai haladás meggyorsítására, és e haladás eredményeinek fokozottabb gyakorlati hasznosítására sem. Ez a körülmény önmagában is jelentős fékező hatást gya­korolt a tudománypolitika több jelentős céljának realizálódására. TERV ÉS FINANSZÍROZÁSA Az OTTKT bevezetésével jelentősen megváltozott a hazai kutatástervezés rendje, de a kutatások finanszírozási rendszere lényegében változatlan maradt,vagy nem a tervezéssel összhangban változott. 8/ Lásd a Határozat 33>pontját: "A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII.kong­resszusa", Kossuth, I962.129.p. 25

Next

/
Thumbnails
Contents