Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

A kutatástervező szervek az OTTKT segítségével a kutatástervezés súlypont­ját az éves tervezésről a hosszutávu és a középtávú tervezésre kívánták áttenni. Az éves rendszerű finanszírozás miatt azonban a súlypont e szándékok ellenére mégis az éves tervezésen maradt. A tematikai tervezésben —a koncentrálás érdekében— a kiemelés elve érvé­nyesült, de a kutatóhelyek többségénél továbbra is változatlanul a kutatóhely egészé­nek —lényegében a tervezett kutatási tematikától független— finanszírozása érvénye­sült. A tematikai tervezéssel összhangban álló feladat-finanszirozás alkalmazására általában nem került sor. A kutatások finanszírozása arra az elvre épült, hogy a kutatásokhoz szüksé­ges pénzeszközök és alapok elsődlegesen a kutatóhelyeket irányitó szervek kezében összpontosuljanak, s e szervek osszák el e pénzeszközöket és alapokat kutatóhelyeik között. Ha a felhasználók rendelkeztek is a számukra fontos kutatások elvégeztetésé­re megfelelő pénzeszközökkel, ezekből lényegében csak tárcán belüli kutatásokat fi­nanszírozhattak, más tárcához tartozó kutatóhelyek kutatásait nem. Emiatt a felhasz­nálók nem gyakorolhattak közgazdasági befolyásoló eszközökkel hatást a kutatómunka­folyamatok volumenének és struktúrájának alakulására. De a kutatóhelyek sem voltak gazdaságilag érdekeltek a felhasználók igényei­nek figyelembevételére és azok kielégítésére. A kutatásfinanszírozás adott rendjében a kutatási eredmények kidolgozói és felhasználói között többnyire csak nemgazdasági jellegű kapcsolatok léteztek, s ezek is csak többszörös áttételeken keresztül. A kutatóhelyek egymásközötti kapcsolatai is csak szubjektív személyi kapcsolatokon alapultak, és semmiféle gazdasági ösztönzés sem érvényesült kooperációs kapcsolataik kifejlesztésére és bővítésére. A kutatások finanszírozásának akkori rendjében tulajdonképpen csak tárcaszinten volt lehetőség tervszerű kutatásfinanszírozásra, országos szinten —többszöri próbálkozás ellenére— nem sikerült az évente kidolgozott finan­szírozási tervek megvalósulását elérni. Ebben közrejátszott az is, hogy az érdekelt tárcák számára eleve nem is volt kötelező a számukra kialakított tervszámok betartá­sa. Emellett a kutatások finanszírozási forrásai közül például a műszaki fejlesztési alap nagyon is "változékonynak" bizonyult, s az alapból eszközölt tényleges kutatási célú felhasználások bizony sokszor nagyon is eltértek az előre kialakított megfelelő tervszámoktól, ugyanakkor a kutatóhelyek pénzeszközeiket ingy enesen kapták felügyeleti szerveiktől, s emiatt állandó nyomást gyakoroltak felügye­leti szerveikre ellátmányaik növeléséért. Kezdeti lépések ellenére nem valósult meg a kellő összhang a kutatások tematikai és gazdasági tervezése között sem. Különben is az a szemlélet uralkodott, hogy bárhogyan is alakuljanak a kutatómunka gazdasági lehetőségei, a tematikai tervek 26

Next

/
Thumbnails
Contents