Tudományszervezési Tájékoztató, 1969
1. szám - Szemle
A MAGYARORSZAGI KU TATASTERVEZ ES FONTOSABB TAPASZTALATAI ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS Az emiitett politikai bizottsági határozat az OTTKT pozitivumai között emliti azt, hogy e terv készitésének munkálatai "elősegitették a tervezhetőség és a tervszerű fejlesztés gondolatának elfogadtatását a tudomány művelői között". "Az OTTKT alkalmas volt arra, hogy az országban folyó kutatások jelentős részét tematikailag regisztrálja /feltérképezze/. Áttekinthető, korszerű nyilvántartásra a jövőben is 6/ szükségünk lesz, s ehhez sok tapasztalatot adott, alapul szolgálhat az OTTKT." Történelmileg, szocialistra rendszerünkben ez volt az első nagyszabású kisérlet az országban folyó kutatások túlnyomó többségének problémacentrikus és országosan egységes rendszerű tervezésére. Bevezetése idején kétségtelenül progressziv jellegű volt, és komoly előrelépést jelentett hazai kutatástervezési rendszerünk fejlődésében. Több lényeges eleme —például a különböző időszakokra kialakitott tervek egymással összefüggő, egységes rendszere; a gyakorlat oldaláról kiinduló problémacentrikus kutatástervezés elve; a jelentősebb kutatások megindításának tervtanulmányokkal történő megalapozása; a tematikai prioritás alkalmazása; a tematikai és a gazdasági tervezés összhangjára való törekvés, stb.— időtállónak bizonyult, az uj feltételek között is alkalmazható és alkalmazandó. Az OTTKT értékelésénél azt is figyelembe kell venni, hogy pozitiv vonásai az akkori körülmények között nem domborodhattak ki eléggé, mert ehhez egyrészt viszonylag kevés ideig funkcionált, másrészt az akkori kutatásirányitási rendszer egészének lényeges fogyatékosságai mellett, ezek a pozitiv vonások eltörpültek, a tudományos közvélemény szemében nagyon is háttérbe szorultak. Kétségtelen tény, hogy az OTTKT rendszerében rejlő lehetőségeket nem aknázták ki maradéktalanul. Az OTTKT fogyatékosságai között a Politikai Bizottság 1966. évi határozata első helyen emliti azt, hogy "az OTTKT lényegében nem tölti be a terv befolyásoló szerepét. Nem segiti kellően a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának fejlesztését, a 7/ kutatási kapacitás koncentrált felhasználását." Ez az elmarasztalás azért figyelemreméltó, mert az uj kutatástervezési rendszert éppen ezeknek a rendkivül fontos feladatoknak a megoldása érdekében hozták létre. De vajon miért nem tölthette be az OTTKT a terv befolyásoló szerepét? Miért nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket? E kérdésekre az alábbiakban, mai ismereteink alapján igyekszünk választ adni. 6/ Pártélet, 1966.6.no. 12.p. 7/ Uo. 12.p.
