Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

6. szám - Szemle

A növekedést kompenzálták olyan csökkenések, amelyek a kutatóhelyek összevonásából, megszüntetéséből, illetve a megfigyelési körből történt elhagyásból adódtak /például profilváltozás miatt megszűnt vagy számottevően csökkent a kutatómunkája/. A kutatóhelyek számának alakulása —figyelembevéve azt is, hogy a növekedés nemcsak uj kutatóhelyek létesitését tükrözi— azt jelzi, hogy lényegében sikerrel érvényesül az ujabb kutatóhelyek létrehozásának féke zésére irányuló tudománypolitikai célkitűzés. A KUTATÓHELYI LÉTSZÁM ALAKULÁSA A megfigyelt kutatóhelyeken állandó státuszban és időszaki állományban a dolgozók összlétszáma 1965-1967 között az alábbiak szerint alakult: 1965-ben 39 384 fő, 1966-ban 40 568 fő, 1967-ben 43 ЗОО fő. A kutatóhelyi dolgozók összlétszáma ilymódon két év alatt mintegy 10 %-kal növekedett. Figyelemreméltó, hogy a korábbi, átmenetileg csökkenő ütemü létszámnövekedést —a jelek szerint— ismét egy növekvő ütemü létszámnövekedés kezdi felváltani. Ez tűnik ki az 196l-1967.évek időszakára vonatkozó idősorból : I96I 1962 1963 1964 1965 I966 1967 Évi létszámnövekedés üteme,%-ban 6,1 8,6 10,6 6,6 4,6 3,0 6,7 A kutatóhelyi dolgozók összlétszámán belül a kutatók /oktatók/, a segédszemélyzet és az adminisztratív, illetve egyéb dolgozók százalékos megoszlása /összehasonlítható adatok szerint számitva/ nem változott. Ez azt jelzi, hogy a létszámnövekedés az emiitett időszakban lényegében arányosan érintette mindhárom kategóriát . A megfigyelt kutatóhelyeken dolgozó kutatók /oktatók/ közül 1965-ben összesen 2 286 fő, 1967-ben pedig 2 668 fő rendelkezett tudományos fokozattal. Ez két év alatt 16,7 %-os növekedésnek felel meg. A tudományos fokozattal rendelkezők számaránya a kutatók /oktatók/ összlétszámához viszonyitva az 1965.évi 15,4 %-ról 1967-ben 16,6 %-ra emelkedett. A Szovjetunióban 1965-ben a tudományos dol914