Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

6. szám - Szemle

gozók 22,4 %-a rendelkezett tudományos fokozattal. Magyarországon 196?-ben ezt a számarányt —a fentebb közölt átlagon belül— csak a természettudományi /23,2 %/ és a társadalomtudományi /25,7 %/ kutatóhelyek ágazati átlagában érték el, illetve haladták tul. A megfigyelt kutatóhelyeken kutatói /oktatói/ munkakörökben 1965-ben 3 215 nő, 1967-ben 3 421 n ő dolgozott. Számarányuk —a kutatók /oktatók/ összlétszámához viszonyitva— két év alatt 20,8-ról 21,3 %-ra nőtt. A KUTATÁSI RÁFORDÍTÁSOK ALAKULÁSA A megfigyelt kutatóhelyeken a kutatási ráforditások /azaz a kutatási költségek és beruházások együttes/ összege 1965-től 1967-ig az alábbiak szerint alakult: 1965-ben 2 616 millió Ft, 1966-ban 2 785 millió Ft, 1967-ben 3 045 millió Ft. A Tájékoztató 196l-től 1967-ig terjedő idősort is közöl a kutatási ráforditások évenkénti növekedési ütemének alakulásáról: 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 Évi ráforditás növekedési üteme %-ban 15,2 18,5 18,0 5,1 4,4 6,6 9,3 Ez az idősor a létszámnövekedés ütemének alakulásához hasonló tendenciát tükröz, azzal az eltéréssel, hogy itt 1962-ben volt a legnagyobb az évi növekedés rátája, I965. a mélypont éve, s a növekedés ütemének ujabb meggyorsulása már 1966-ban megkezdődött. /А két tendencia között tehát egyéves fáziseltolódás mutatkozik./ A kutatási ráforditások összegén belül a működési költségek és a beruházások százalékos részaránya az 1965.évihez képest 1967-ben nem változott: a költségek részaránya 74 %, a beruházásoké 26 %. A közbeeső I966.évben viszont átmenetileg a beruházások részaránya 23 %-ra csökkent. A kutatási ráforditások két fő finanszírozási forrása közül tovább nőtt a műszaki fejlesztési alap súlya, és tovább csökkent az állami költségvetésé. Az állami költségvetésből, illetve a műszaki fejlesztési alapból finanszírozott kutatási ráforditások részaránya az 1965.évi 49, illetve 51 %-ról 1967-ben 44, illetve 56 %-ra változott. 915