Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

6. szám - Szemle

tatóhely-kategória adatai, illetőleg a kutatási bázis egészére vonatkozó adatok. Ugyanakkor változatlan maradt a kutatóhelyek jegyzékének szerkezete. A KUTATÁSI BÁZIS SÚLYA A NÉPGAZDASÁGBAN A Tájékoztató a kutatási bázis súlyáról a szervezeti, létszám-, ráfordítási és eredményadatokat a népgazdaság egyes mutatóival összevetve ad áttekintést. Szervezeti vonatkozásban az ország minisztériumai és országos hatáskörű szervei közül 18 irányitja a kutatási statisztikában szereplő kutatóhelyeket. A szocialista állami szervezetek összességén belül évről-évre növekszik a kutatóhelyek száma. A megfigyelt 947 kutatóhely közül: I3O önálló kutató-, illetve fejlesztő intézetként főhivatásszerüen végez kutatómunkát; 718 az olyan tanszéki kutatóhely, ahol az oktatók felsőoktatási tevékenységük mellett, munkaidejüknek átlagosan 22 %-ában folytatnak tudományos kutatást; és 99 az olyan úgynevezett egyéb kutatóhely ./zömében ipari vállalat/, ahol önálló kutatórészleg tevékenykedik. /А mintegy 8OO állami ipari vállalat közül 67 szerepel kutatóhelyként a kutatási statisztikában/. Létszám vonatkozásban, a népgazdaságban foglalkoztatott minden 1 000 dolgozó közül 8 fő tartozik a megfigyelt kutatóhelyek személyi állományához. Százalékban ez a számarány az 1960.évi 0,56 %-ról 1967-ben 0,83 %-ra nőtt. Ez azt jelzi, hogy a kutatóhelyek dolgozóinak száma gyorsabban növekszik, mint a népgazdaságban foglalkoztatottak létszáma. Az OECD 1962.évi adatai szerint ez a mutató a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban 1 %, Nagy-Britanniában 0,61 %, Hollandiában 0,45 %» Franciaországban, Belgiumban és a Német Szövetségi Köztársaságban fél százaléknál is kisebb mértékű volt. Más országok adataival egybevetve tehát a hazai számarány kedvezőnek mondható. A magasan kvalifikált dolgozók közül a kutatóhelyeken foglalkoztatottak számaránya természetszerűleg még jelentősebb. Az ország minden 100 egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkező lakosa közül 7 fő, minden 100 tudományos fokozattal rendelkező közül pedig 75 fő a megfigyelt kutatóhelyek valamelyikén dolgozik. Ráfordi tások tekintetében a kutatási ráfordításoknak /költségeknek és beruházásoknak/ a nemzeti jövedelemhez viszonyított számaránya 1967-ben elérte az 1,51 %-ot. Ez a számarány évről-évre növekszik. Viszont az utóbbi években ez-