Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

6. szám - Szemle

zel nem egyező tendencia figyelhető meg a kutatási-fejlesztési ráforditások együttes összege és a nemzeti jövedelem aránya tekintetében. /А kutatási-fejlesztési ráforditások együttes összege a kutatáson kivüli fejlesztési ráforditásokat is tartalmazza, s lényegében az állami költségvetésből kutatásra forditott költségeket és beruházásokat, valamint a műszaki fejlesztési alap felhasznált összegének együttesét jelenti./ A nemzeti jövedelemhez viszonyitva 1965-ben 2,31 %, 1966-ban 2,30 %, 1967-ben 2,23 % volt a kutatási-fejlesztési ráforditások aránya. Ez a mutató több külföldi országban nemcsak nagyobb, hanem évről-évre növekszik is. A Szovjetunióban például ez a mutató 1958-ban 1,5 %, 1965-ben 3 56, 1967-ben pedig már —számitások szerint— elérte a 4 56-ot. A Tájékoztató ágazati vonatkozásban is képet ad a kutatási bázis súlyáról, olymódon, hogy az egyes iparágak profiljának megfelelő kutatási és fejlesztési ráforditások évi összegét százalékosan az adott iparág évi teljes termelési értékéhez viszonyitja. Az igy kapott mutatószám kiugróan magas a gépiparban /2,75 56/ és a vegyipar területén /2,58 %/. Más iparágakban 0,1 - 0,6 % között váltakozik. Figyelemreméltó, hogy az emiitett különösen kutatás- és fejlesztés-igényes két iparág közvetlen fejlesztése érdekében került 1967-ben felhasználásra a kutatási-fejlesztési ráforditások teljes összegének mintegy 55 56-a. Más ráfordítási vonatkozásokban: - Az 1967.évi népgazdasági beruházásokból a kutatóhelyek 1,36 %-kal részesedtek. /1966-ban ez az arány 1,47 % volt, 1965-ben pedig 1,60 %./ - Az állami költségvetésből fedezett kutatási ráforditások /költségvetésből finanszírozott kutatási költségek és tervhitelből fedezett beruházások/ az 196?.évi állami költségvetés kiadásai teljes összegének 1,24 %-át tették. /1966-ban 1,3 56-ot./ Ha csak az egészségügyi-szociális-kulturális kiadások összegéhez viszonyítunk /tudniillik közvetlenül ezekből történt a kutatások finanszírozása/, akkor az arány 3»95 56. - A műszaki fejlesztési alap 1967-ben felhasznált teljes összegéből 54 %-ot a megfigyelt kutatóhelyeken használtak fel /1966-ban 51 56-ot/. A kutatási eredmények vonatkozásában az országban kutatott témákat majdnem kizárólagosan a megfigyelt kutatóhelyeken művelték. A témák száma 1967-ben 11 407 volt. Az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv /0ТТКТ/ kutatásai teljes egészükben a megfigyelt kutatóhelyeken folynak. Az OTTKT-beli kutatások 1967-ben - a témák száma alapján számitva 40 %-ot, - a témaköltségek alapján számitva 51 %-ot képviseltek. /А fennmaradó hányad az úgynevezett egyéb kutatások részarányát jelenti./ Az OTTKT keretében folyó kutatások részaránya a kutatások egészén belül 1965 óta cs ökkenőben van. E csökkenés üteme 1967-ben számottevően gyorsult. Ez feltehetően azzal függ össze, hogy a Tudományos és Felsőoktatási Tanács meg912