Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

1. szám - Szemle

ta tenyészetként" mutassunk be, hanem a kutatásnak a kapcsolódó más tevékenységekkel "mix"—eit is igyekezzük számszerűsíteni. Egy ilyen értelemben módositott adatgyűjtés és feldolgozás alapján, a ma ismert állapotokhoz képest többet tudnánk bemutatni például a kutatásnak a termeléssel, a kutatásnak az oktatással, a kutatásnak a szolgáltató tevékenységgel alkotott összefüggéseiről. 2. A kutatási statisztika hazánkban az ágazati tagolásnál kizárólagosan egysiku besorolást alkalmaz. Amint már erre az előzőekben utaltunk, valamennyi megfigyelt kutatóhelyet az adott kutatóhely fő kutatási profiljának megfelelő ágazathoz sorolva mutatja be a hazai tudományos kutatás ágazati struktúráját. íme egy példa: a Központi Fizikai Kutató Intézet /annak létszáma, kutatási ráfordítása, stb./ a fizika tudományágazat sorában szerepel, más idesorolt intézetekkel együtt; vagy például a Távközlési Kutató Intézetet és annak adatait a híradástechnika alágazatban tartják számon. Ezt a besorolási eljárást ma már túlhaladottnak kell tekinteni, mert egyedüli és kizárólagos alkalmazása többrendbeli hiba forrásává válhat. Ugyanis ma működő kutatóhelyeink többsége, különösen a nagy kutatóintézetek, nem sorolhatók be kizárólagosan egy-egy tudományágazatba. Ismeretes, hogy —példánknál maradva— mind a KFKI-ban, mind a TÁKI-ban a fizikai és a híradástechnikai kutatások müvelése mellett, jelentős volumenű más —matematikai, kémiai, automatikai— kutatási /és egyéb/ tevékenység is folyik. Ha ezeket külön, és megfelelő rendszerezésben nem vesszük számitásba, akkor statisztikánk elnagyolt, csak nagyon hozzávetőleges képet tükrözhet a kutatás ágazati struktúrájáról. Ezen ugy segíthetünk, ha a jelenlegi tudományágazati rendszerezés gyakorlatát fenntartva, de azt kiegészítve, egy olyan tudományágazati rendszerezést is kialakitunk, amely nem a kutatóhely egészét, hanem csak a tényleges —elkülönített— tevékenységet sorolja a megfelelő tudományágazathoz. Ehhez pex-sze meg kell teremteni az emiitett elkülönités feltételeit is. 3. Az anyagi termeléshez szorosabban kapcsolódó kutatási tevékenységnél az ágazati strukturát egy másik vetületben is feltétlenül kívánatos vizsgálni. Ismeretes, hogy a kutatóhelyek tevékenységének eredménye általában közvetlen, vagy közvetett uton ugyan, de hatással van a tudományos-technikai haladásra, illetőleg a kutatás eredményeinek egy része az anyagi javak termelési folyamatában realizálódik. Ennek megfelelően teljes mértékben jogos és indokolt az a követelmény, hogy a kutatási statisztika segitsen nyomon követni, hogy a kutatóhelyeken folyó tevékenység mely termelési ágazatokkal van közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban. Vagy más oldalról megfogalmazva: egy-egy termelési ágazat mögött milyen volumenű ku tatási potenciál rejlik. Erre a kérdésre a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem, vagy csak nagyon hozzávetőlegesen tudunk választ adni. Előh bi példánknál maradva, a TÁKI-t ugy tekintjük, hogy az a hiradástechnikai ipar kutatási bázisa, még néhány más, szintén a híradástechnika tudományos alágazathoz sorolt