Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

1. szám - Szemle

kutatóhellyel együtt. Az adatokból azonban nem derül ki, hogy a nem híradástechnikai fő profilú kutatóhelyek közül még hány kutatóhely, és milyen mértékben szolgálja a híradástechnikai ipar kutatási igényeinek kielégítését; illetőleg —megforditva— a híradástechnikai fő profilú kutatóhelyek tevékenységéből mekkora volumen tartozik valójában más termelő ágazatok —például az automatika, a műszeripar stb.— kutatási bázisához. E tekintetben is az jelentene megoldást, ha a kutatóhelyek tevékenységét aszerint is nyilvántartjuk, hogy milyen termelési ágazatok igényeit elégitik ki, és termelési ágazatonként ezek az igények mekkora szellemi és anyagi kapacitást kötnek le. Az igy nyert adatokból következtetni lehetne a kutatás és a termelés ma még nem számszerűsített —és a jelenlegi adatok alapján nem is számszerűsíthető— összefüggéseire . A 2. és 3. pontokban igényelt uj rendszerezések és módszerek nemzetközi vi szonylatban nem ismeretlenek, néhány országban már hosszabb ideje alkalmazzák ezeket s a kutatási statisztika nemzetközi szakirodalmában számos részletes leirás is talál ható róluk. Kétségtelen előnyeik mindenképpen indokolttá teszik hazai alkalmazásukat 4. A bevezető részben már utaltunk arra, hogy az elmúlt években bizonyos egyszerűsítési meggondolásokból olyan döntés született, hogy 1966-tól kezdődően a kutatásstatisztikai adatszolgáltatásból kimaradjon néhány kérdőpont. így évente a kutatóhelyek káderhelyzetéről /a tudományos fokozattal rendelkezők számáról, a nők számáról, az egyetemen, a főiskolán tanuló kutatóhelyi dolgozók számáról/ eleve nem közölhetünk a tájékoztatóban adatokat. Ez ellentmond annak az egyik leglényegesebb követelménynek, hogy a kutatóhelyek dolgozóiról, a létszám változásairól, kvalifikáltságáról számszerüsitett képet adjunk. Különösen fontos követelmény ez most, amikor a kutatóhelyek számának gyarapítása helyett, erőfeszítéseink tulnyomórészben a meglevő kutatóhelyek erősítésére, dolgozóik, kutatóik szakmai színvonalának emelésére irányulnak. Mindezek alapján célszerű felülvizsgálni az emiitett egyszerűsítésekre vonatkozó korábbi döntéseket, és az évenkénti kutatásstatisztikai adatgyűjtésbe és feldolgozásba egyaránt ismét felvenni a kutatóhelyek káderhelyzetét jellemző fontos mutatókat. 28