Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

1. szám - Szemle

/Az 1965. évihez képest a bejelentett szabadalmak száma 13 o/o-kal, az ujitásoké 23 o/o-kal nőtt./ A kutatási statisztika részletes adatokat közölt a kutatóhelyi dolgozók tudományos célú külföldi utazásairól is; ezekből az adatokból kitűnik, hogy évről-évre nő a tudományos céllal külföldre utazók száma. A kutatóhe­lyek dolgozói közül 1966-ban 4 68I fő, összesen 6 615 alkalommal utazott külföldre, tudományos céllal. Száz külföldre utazóra ilymódon átlagosan 141 külföldi utazás ju­tott. A külföldi utazásoknak 73 0/0-a, 4 852 utazás a szocialista országokba, főként a Szovjetunióba /1 243/, a Német Demokratikus Köztársaságba /1 157 utazás/, és Csehszlovákiába /1 007 utazás/, a fennmaradó 27 0/0, 1 763 utazás a nem szocia­lista országokba, főként Franciaországba /262 utazás/, Ausztriába /260 utazás/, a Német Szövetségi Köztársaságba /232 utazás/ irányult. A szocialista országokba tett utazások közül 1 029 /19б5-Ъеп 957/, a KGST-, vagy műszaki-tudományos együttműködési megállapodások keretében történt utazás volt. A tudományos célú külföldi utazásokat időtartam szerint vizsgálva, túlnyo­mó részük, 5 764 utazás egy hónapnál rövidebb időtartamú volt, 463 utazás 1-3 hónap­ig, 161 utazás 4-6 hónapig, 146 utazás 7-12 hónapig, 81 utazás pedig egy évnél hosz­szabb ideig tartott. Az 1965. évihez képest a tudományos céllal külföldre utazók száma 3 o/o­kal, a tudományos célú külföldi utazások száma pedig 6 o/o-kal emelkedett. A száz külföldre utazóra jutó külföldi utazások átlagos száma viszont ilymódon - 127-ről I4l-re nőtt. Valamelyest változott az utazások országok szerinti és időtartam sze­rinti strukturája is. A szocialista országokba tett utazások javára némileg csökkent a nem szocialista országokba irányuló utazások részaránya. A KUTATÁSI STATISZTIKA TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az eddigi kutatásstatisztikai kiadványok hasznos és nélkülözhetetlen se­gitséget nyújtottak mind a kutatások tervezéséhez, mind a hazai kutatási tevékenység mindenkori helyzetének és fejlődésének megítéléséhez. Egyetlen és jól kezelhető for­rásanyagként nélkülözhetetlen adatokat szolgáltattak az országos tudománypolitika számos kérdésének megoldásához is. Ugy tűnik, hogy a kutatási statisztika által pro­dukált főbb adatok és mutatók nélkül a kutatás makroökonómiája egy lépést sem tudna tenni, vagy legalább is "sötétben tapogatózna", mert hiányoznának azok az orientáci­ós pontok, mutatók, amelyek a kutatási terület főbb arányainak és fejlődési vonalai­nak megismerését lehetővé teszik. Ilyen szempontból nélkülözhetetlen forrás a tudo­24

Next

/
Thumbnails
Contents