Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

1. szám - Szemle

mánytörténeti és a tudományszervezési vizsgálódások számára is. Nem tekinthetjük kisebb értékűnek a hazai kutatási statisztika módszertani megalapozottságát, mely —meglevő kisebb-nagyobb fogyatékosságai ellenére— több vonatkozásban nemzetközileg is versenyképes, azaz világszínvonalon áll. Mindezek a pozitivumok azonban nem jelentik azt, hogy a jelenlegi kutatási statisztika minden vonatkozásban megfelel a mai és a jöyőbeni igényeknek, és ne kellene azon munkálkodnunk, hogy kutatási statisztikánk jobban alkalmazkodjék a vele szemben támasztott követelményekhez. AZ UJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS KÖVETELMÉNYEI Az uj gazdasági mechanizmusra való áttérés, és ezzel összefüggésben a kutatóhelyek irányitási, tervezési, finanszírozási, gazdálkodási stb. rendszerében bekövetkező jelentős változások önmagukban is megkövetelik a kutatási statisztika eddig alkalmazott kérdőpontjainak, mutatószámrendszerének, csoportositási módszereinek stb. felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását. Megfontolandó, hogy ebben az uj helyzetben nem lenne-e célszerűbb egy szélesebb körű, úgynevezett kutatási-fejlesztési statisztikai rendszert kialakitani. Emellett szól az a körülmény, hogy a kutatás és fejlesztés valójában egységes folyamatot alkot, és együttesen szolgálja a tudományos-technikai haladás érdekeit. A statisztikában viszont eddig egyoldalúan csak a kutatási statisztika jutott el a követelményeket megközelítő szintre, ettől a fejlesztés statisztikája meglehetősen elmaradt. Ugyanakkor a gyakorlatban is rendkívüli nehézségeket okoz a szorosan egybefüggő kutatási-fejlesztési tevékenység egyik összetevőjének, a kutatási tevékenységnek statisztikai elhatárolása. Egységes kutatási-fejlesztési statisztika esetén a tényleges "tiszta" kutatási tevékenységről is pontosabb és megbízhatóbb képet kaphatnánk, továbbá —ami a legfontosabb— meg lehetne alapozni a kutatás-fejlesztés népgazdasági "hasznának" értékelését is. A kutatási statisztika jelenleg elsősorban a kutatási tevékenység m a kroökonómiai vizsgálatához szolgáltat adatokat, mig a kutatási tevékenység mikroökonómiai elemzéséhez csak nehezen, több-kevesebb korrekcióval használható. Műszaki kifejezéssel élve: a műszer a mérendő mennyiség egy szektorához képest nem eléggé érzékeny. Az igények pedig ma már ugy is jelentkeznek, hogy az országos kutatási bázist illetően, ne csak a fő arányokat, és a fő összefüggéseket tudjuk viszonylag megközelítő pontossággal és teljességgel kimutatni, hanem egy-egy kutatóhely vagy kisebb kutatóhelycsoport belső arculatáról, dolgozóinak megoszlásáról, anyagi eszközeik forrásáról és azok felhasználásáról is az eddiginél finomabb bontású és megbízhatóbb számszerűsített képet kaphassunk. 25