Tudományszervezési Tájékoztató, 1967
5. szám - Szemle
Jelenleg a Szovjetunióban 10 ООО lakosra 27 tudományok doktora és kandidátusa jut, az Ukrán Szövetségi Köztársaságban pedig 22, Ha a tudományos kutatásban foglalkoztatott összes dolgozót tekintjük, ugy minden egy millió szovjet lakosra 11 000 jut belőlük. A fejlett kapitalista országok adataiból megállapítható, mennyire kedvező arány ez, hiszen ott 1 millió lakosra 5 000 kutatásban foglalkoztatott dolgozó jut. Áz sia, Latin-Amerika és Afrika országaiban ez a hányad mindössze 500-1 000 között mozog, s ugy vélekednek, hogy a fejlett kapitalista országok mai színvonalának el7/ éréséhez 30-40 esztendőre lesz szükségük. A tudományos kutatások káderlétszáma növekedési ütemének adatai önmagukban azonban nem adhatnak teljes képet a tudományok fejlődéséről. Vannak egyéb körülmények 8/ is, amelyeket vizsgálni kell. így például a H.C. Lehman által bemutatott összefüggések /az alapvető tudományos felfedezések száma 45, a befejezett kutatásokról szóló információk száma 12,5, a tudományos káderek száma pedig 10 év leforgása alatt kétszereződik meg/ arra figyelmeztetnek, hogy a korszerű tudománynak —minthogy a természet és a társadalom mind nehezebben felfedhető titkai felé hatol— le kellett mondania a "tömegméretű rohamról", s helyette a szisztematikus "ostrom" módszerére kellett áttérnie. Ezért egy-egy ország tudománypolitikájának igen fontos jellemzőjévé vált, hogy a tudományos kutatások anyagi-technikai és kisérleti házisát milyen ütemben tudja fejleszteni. A Szovjetunióban felismerték e tendenciákat és levonták belőlük a következtetéseket. Például az Ukrán Tudományos Akadémia dolgozóinak száma az 1950 óta eltelt 15 év alatt 4,2-szeresére /5 900 dolgozóról 25 ООО dolgozóra/, éves költségvetése 5,5-szörösére /10 millió rubelről 55 millió rubelre/, éves beruházási-fejlesztési kerete pedig 11-szeresére /0,72 millió rubelről 8,2 millió rubelre/ növekedett.^ A kutatások gazdaságos voltához ennek ellenére kétség sem férhet, sőt a felszereltség mértéke javitja a gazdaságosságot. Az Ukrán Tudományos Akadémia összes kutatói ráfordításainak gazdaságosságát —bár ezt a mutatót a kutatások eredményessége egyetlen ismérvének elfogadni nem szabad— éves átlagban 1:7 viszonyszámmal lehet kifejezni. Viszont a korszerűen felszerelt és a gyakorlattal szoros kapcsolatban álló intézeteiben /például Villamoshegesztési Intézet/ a gazda7/ SOLLA PRICE,D.J.: Little science, big science. /Kis tudomány, nagy tudomány./ New York, 1963- Columbia Univ.Pr. 119 p. MT A 8/ LEHMAN,H.C.: Táblázatok. = Scientific Monthly /Lancaster./, 78.vol. 5.no. 321-326.p. 9/ PAT0N,B.E. Slahi ukrain'szkoj nauki. /Az ukrán tudomány lépései./ = Nauka i Zsittia, /Kiev/, 1964.2.no. Povüsat' éff ektivnoszt' naucsnüh iszszledovanija. /Emelni a tudományos kutatások eredményességét./ = Pravda /Moszkva/, 1965.jul.l. 3«P« 592
