Tudományszervezési Tájékoztató, 1967
1. szám - Szemle
A3/ nek öt fő akadályát látja . Az első: a kifejezések es a dolgok közötti viszony, a pontatlanul kifejezett valóság. A második: a nyelv és a mesterkélt szaknyelv. Hiába képesek egyes tudósok köznyelven jól előadni gondolataikat,amikor a köznyelv alkalmatlan tudományos célokra, mert például a szerves vegytan tudományos nyelvezete sokkal gazdagabb, mint az angol nyelv. Ugyanakkor a köznyelv hibás hagyományos gondolatformákkal, kifejezésekkel és fordulatokkal fertőzött, ezért,amit a tudós elmond hallgatóságának az gondolatait torz és némileg hamisitott formában tartalmazza. Csak az eredmények foglalhatók össze, a részletek nem fordithatók le torzításmentesen a köznyelvre. Továbbá nem minden tudós tökéletes müvelője anyanyelvének. Végül a tudományos mesterkéltség korábbi korszakai szaknyelvének hordalékai is zavarják a megértést. Thistle Bachelard nyomán /La Philosophie du nom/ öt ilyen korszakot különböztet meg: a primitiv realizmus, az empiricizmus, a klasszikus tudomány, a modern tudomány és a haladó tudomány. /А legutóbbinál jutottunk el a kényelmes valóságelképzelés határához./ A mult században könnyebb volt még a tudományos ismeretközlés, mert például Darwin a harmadik szakasz /a klasszikus, törvénymegállapitó tudomány/ nyelvén közölte az ugyancsak harmadik szakasz szerint beszélő olvasóközönségével gondolatait. Einstein gondolatait hosszú időn keresztül csak 12 ember értette meg az egész világon. Ez arra késztette Einsteint, hogy megkísérelje elméletét a harmadik szakasz nyelvére leforditani, azonban ez Thistle szerint alig sikerült. Az egyetlen, amit szerinte tenni lehet, hogy az ismerttől az ismeretlen felé haladva, közös érdeklődési pontokat találva közölni a fontosabb tendenciákat általános következtetéseket néhány jól kiválasztott ered mény bemutatásával. A harmadik akadály: a biztonság, például a gazdasági vagy katonai biztonság, amely főként az alkalmazott kutatások eredményeinek közlését torlaszolja el olyan "sikeresen", hogy a szerző becslése szerint 3/A részük emiatt nem juthat a közönség tudomására. A negyedik: a nyomtatásban való megjelenést gátló akadályok csoportja. A valóban tudományos közleményeknek az érdekesség szempontjából félelmetes riválisai vannak. Ezért fontos, hogy a tudományos közlemény érdemleges eredményeket jó stilussal adjon elő. A szerző szerint ezen az akadályon —nyugati viszonylatban— az anyag 10 %-a jut át. Végül az ötödik akadály: az átlagos olvasó felfogó /helyesebben információbefogadó/ képessége. Először, nem mindenki olvassa el az információkat, s aki elolvassa, az a saját és a szer ző nyelvi korlátai következtében átlagosan a közölt anyag 50 %-át fogja csak fel. Mindezek alapján, Thistle szerint, a tudósok ismereteinek l/10-e jut el a nagyközönségig, a tudományos ismeretek terjesztése viszont évente megközelitően 60 millió oldalon történik. Ha ehhez még számitásba vesszük, hogy mind több tudományos eredmény /például a műszaki- és az orvostudományokban/ gyakorlati alkalmazásának A3/ THISTLE ,M.W.: Some fundamental difficulties in popularizing science. /А tudomány népszerűsítésének néhány alapvető nehézsége./ London,1957. The Direction of Research Establishment. 4-12.p. „_
