Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

lait fő célkitűzés jegyében kell az érdekelt szervezetek összes tényezőjét —elvi, személyi, anyagi előfeltételek, feladatok, vezetés, működés, információrendszer— összehangolni , taktikai műveleteiket ésszerű ismérvek alapján kiválasztani és végrehajtani , végül a végrehajtás során várható tipusmagatartások számszerű becslését és józan kiértékelését biztositani. Fontosnak tartja Chorafas, hogy a végrehajtás munkamódszereit —még ezek elméletét is— megkülönböztessük a politikától, mert az előbbiek mindig eszközjellegüek és konkrét természetűek. A kutatási eredményeknek tervbeállitása a feltalálás, felfedezés korábban nagyrészt spontán folyamatát előrelátható eredményű, lefolyásában minél nagyobb mértékben tervezett, nagy sikerbiztonságu műveletsorrá kivánja alakítani. E.C.Wells ázerint helytelen az a felfogás, amely szerint a műszaki eredmények és haladás önmü18/ ködően jelentkeznek . Szerinte a termelőegységeknek sajátos műszaki célkitűzést /koncepciót/ tartalmazó tervvel kell rendelkezniük, ehhez kell csatlakoznia a kutatási feladatokat is tartalmazó műszaki fejlesztési tervnek. Fontos további feltétel a műszaki feladatok megoldásában mutatkozó eredmények pontos számbavétele, értékelése. Az értékelési módszer kidolgozásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: - a kiértékelés legyen ténymegállapitó jellegű; kevés minőségi és sok mennyiségi jellemzőről szóló információt tartalmazzon; - hasznos adatokat szolgáltasson a vállalati gazdasági és műszaki fejlesztési tervezéshez; - tegye lehetővé eredményjavulás esetén az anyagi juttatások érdemszerinti szétosztását. A kutatások iránti ipari és egyéb ágazati igények mennyiségi növekedése, az eredmények időbeli sürgetettsége megnövelte a közvetlen termelési érdekeltségű kutatási témák számát, megváltoztatta az alap-, az alkal19/ mázott- és a fejlesztési kutatások arányát, egymásra hatásuk, összefüggésük módját . Alaptudományi problémákat a konkrét feladat, a gyakorlat vet fel. Ennek megfelelően növekszik a gazdasági vezetés szerepe a kutatási tervek kialakításában, finanszírozásában, programozásában, lebonyolításában és ellenőrzésében. Különösen jelentőssé vált a kutatási eredmények gyors gyakorlati bevezetésének megszervezése. 20/ Részben ez utóbbi is mind jelentősebb ipari kutatóbázisok kifejlesztéséhez vezetett 18/ BLOOD,J.W./szerk./: Optimum use of engineering talent. /А mérnöki tehetség optimális felhasználása./ New York,196l. American Management Association 4-16 p.ut. 375.

P. MTA 19/ SILK,

L.S.: The research revolution. /А kutatás okozta forradalom./ New York,I960. McGraw-Hill. 244- p. ^ __ KgEK 20/ CHORAFAS,D .N

.: La fonction de recherche dans 1

'enterprise. /А kutatás а vállalatnál./ Paris,i960. Ed. de 1

'Enterprise Moderne. 299 p. v 36