Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

Ezeknek a bázisoknak a vállalatok vezetésével,illetve az akadémiai, önálló állami és egyetemi kutatóhelyekkel való kapcsolata szintén sok szervezési problémát vetett fel. A tudomány termelőerővé válása uj feltételeket teremtett a termelő apparátus és annak vezetése számára, és ugyanakkor vissza is hatott a kutatómunkára: tartalmára, módszereire és szervezetére. Silk ebben a vonatkozásban a kutatás okozta forradalom három fázisát különbözteti meg: 1. önállóan dolgozó feltalálók, 2. szervezett kutatás, 21/ 3. a szervezett tudosok korszaka A harmadik korszakban, amely a második világháborúval kezdődött, az alaptudományoké a kezdeményező, organizáló és irányitó szerep az ipari gyakorlat fejlesz22/ tésében . A gyors fejlődés nagyon sok terméket és technológiát tesz a korábbiaknál 23/ sokkal gyorsabban elavulttá . Az uj korszak sajátos vonása, hogy a kutatásokat rendszeresen tervezik és szervezik, Silk szerint korszakunkat ezért nem az atom, a kibernetika vagy az automatizálás korszakának, hanem a kutatás korá n а к kell nevezni. Nem tudjuk, hogy a laboratóriumokban a követkző években mit fognak feltalálni, de azt tudjuk, hogy ha megfelelő kutatási programot hajtunk végre, ak24-/ kor nagyobb termelési lehetőségeket biztositó felfedezéseket kapunk A TUDOMÁNYOS MÓDSZEREK FORRADALMA Korszakunk jellemzője a tudományokban végbemenő forradalmi változás, amely a tudományok folyamatos differenciálódásával, az ismeretanyag fokozatos specializálódásával szemben közös kutatási problémákra, tárgyra-koncentrálódással jár s a tudományok integrálódásában jut kifejezésre, komplex ismeretágakat /kibernetika, ergonomia, asztrobiológia, stb./ hoz létre, amelyek a klasszikus ismeretágak marginális területeire irányozzák kutatásaikat. E fordulat tudományrendszertani, ismeretelméleti és módszertani következményein tul jelentős kutatássszervezési következményekkel is jár. A kutatási témák mind jelentősebb része irányul súlyponti, összetett problémáikra, amelyek megoldásához nagyszámú specialista jól szervezett /szabályozott/ és irányitott/vezérelt/ együttműködése szükséges. A korábbiakhoz viszonyitva minőségileg tökéletesen uj szervezésre ós vezetésre 21/ SILK.L.S.: i.m. 52.p. 22/ Uo. 54-.p. 23/ Uo. 58.p. 24/ Uo. 59.p. 37