Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

zőkben a kutatószervezetekkel szemben támasztott uj követelmények legfontosabb jellemző vonásait emeljük ki. I A KUTATÁSSZERVEZÉSSEL SZEMBEN TÁMASZTOTT UJ KÖVETELMÉNYEK A KUTATAS KORA Az a szállóigévé vált megállapítás, hogy korunkban a tudomány termelőerővé, a műszaki fejlődés fő tényezőjévé alakul, számos szervezési problémát vetett fel. Az uj helyzet a termelési és kutatási célok tervszerű összehangolását, a kutatási eredményektől függővé tett és a kutatási feladatokat egyúttal meghatározó stratégiák kialakítását követelte. D.N.Chorafas szerint a termelőerők és a szellemi erőforrások optimális hatékonyságát a katonai stratégiához hasonló ipari-tudományos stratégia kidolgozásával lehet biztosítani"'""^. A stratégia lényege valamilyen célkitűzésnek gátló tényezők /személy, csoportok, konkurrencia, stb./ ellenére történő megvalósítása. Az emberi célok megvalósításának mindig többféle lehetősége van, és a sokszor sorsdöntő választás a törtéIV nelem tanulsága szerint a tisztánlátáson és a targyilagossagon múlik . A mult szazadban kialakult és legplasztikusabban C.Bernard által ismertetett tudományos kísérleti módszer érvényesül a korszerű stratégiák kidolgozásában is, mert a feltevések kidolgozása és kisérleti kivizsgálása olyan dialektikus eljárás, amely alkalmas az ember racionális cselekvésének megalapozására"""^. Az ipari stratégiában a termelési célokat, a rendelkezésre álló eszközöket, a piaci viszonyokat és tendenciákat, a kutatás és müszuki fejlesztés várható és ter1 6/ vezett eredményeit foglalják átfogó tervbe . A tervezés helyzetfelmérésen és a várha ható fejlődés —a népgazdaság, az ipar, az ágazat és az érdekelt szervezeti egységek 17/ fejlodese— elorejelzesein alapul . A tervezest rendszerint valamilyen koncepció, helyesnek itélt alapcélkitűzés —nagyobb nyereség, hatalomvágy, a meglevő helyzet fenntartása, biztosítása, hirnév növelése, uj gondolatok kikísérletezése— irányitja. A stratégiai tervből képzett normativák rendszere az ipar- és kutatáspolitika, amely általános utmutatást ad számos elvi döntéshez. A politikában fog13/ Choraf

as,D.N.: La Strategie industrielle. /Az ipari stratégia./ Paris, I962. Editions de l'entreprise moderne. 275 p. v ™ KgEK IV Uo. 25.p. 15/ Uo. 26.p. 16/ Uo. 38.p. 17/ Uo. 33.P35