Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

Ezek a gondolatok nagy hatással voltak a brit tudományos humanistáknak —Bernalnak, Hogbennek, Crowthernek— a tudomány és társadalom viszonyáról, a társadalom szolgálatában tervszerűen müveit tudományról kialakitott felfogására. Az elméleti szociológiában a leggazdagabb termést az 1930-as évek hozták. E korszak szerzői főként amerikaiak —W.F.Ogburn, T.

Parsons, R.K.Merton, S,C.Gilfillan , B.J.Stern, s az európai eredetű P.A.Sorokin vagy F.Znaniecki—, de kutatásaikban az európai úttörőkre támaszkodtak. Ogburn a feltalálás szociológiájával foglalkozott /főműve: Social Change/, és véleménye szerint a tárgyi-anyagi kultura az elsődleges a társadalmi haladás szempontjából. A technikában kumulálódik az emberi tudás; a műszaki fejlődésben a materiális kultura környezethatásának fontosabb a szerepe a fejlődésben, mint a nagy embereknek. Ennek bizonyítására hivatkozik a gyakori egyidejű, de egymástól független műszaki-tudományos felfedezésekre. Ogburn nagy figyelmet forditott a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazására, a technikai felfedezések és találmányok társadalmi következményeire . Znaniecki érdeklődésének középpontjában a tudós társadalmi szerepe, valamint a különböző megismerési formák kialakulását és terjedését befolyásoló társadalmi /kollektiv/ hatások állottak. Az 1930-as évektől kezdődően az egyes országok kutatószerve z e t é г ő 1 tudománypolitikai és kutatásszervezési célzattal készitett felmérések, ténymegállapitó tanulmányok és jelentések jelentős adatbázist teremtettek a tudományszociológia számára, és számos probléma felderítésével ujabb kutatásokra is ösztönöztek. A JELENKORI TUDOMÁNYSZOCIOLÓGIA Az előzményekhez viszonyitva korszakunk tudományszociológiája fejletlen. A tudománytörténeti /a tudomány- és kutatásszervezési/ vizsgálódások viszont fellendültek . A tudomány szociológiája, mint elméleti tárgy, elsorvadóban van. A tudomány történetével számos kitűnő munka —például S.Lilley, R.Butterfield, R.H.Shryock és C.C.Gillispie müve— foglalkozik. Uj vonását jelentik a mai tudományszociológiának azok a vizsgálatok, amelyek a tudomány ipari alkalmazásának problémáit kutatják /Bernai, Hertz/. A tudományos humanizmus képviselői —közülük is kiemelkedik Bernai professzor— továbbra is érdeklődést tanusitanak tudományszociológiai problémák iránt, bár ennek az irányzatnak sok amerikai képviselőjét részvétele az atom- és hidrogénbomba előállításában elszigetelte a többi ország tudósaitól 28