Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

/Tanulságos a mi országos távlati kutatási tervünk pályája ebből a szempontból. Ugy indult annak idején, mint a társadalmilag szükséges kutatási program koncepciójának vázlata, amelyet az Országos Tervhivatal elnöke és helyettese,a pénzügyminiszter ,a Tudományos és Felsőoktatási Tanács főtitkára és az Akadémia főtitkára állitottak össze. A további lépés az lehetett volna, hogy e vázlatot valamilyen központi szerv továbbfejleszti és helyesbiti a társadalmi szükségletek mélyrehatóbb vizsgálata alapján,

s ezt egyeztetjük, illetőleg érvényesítjük az egyes kutatóhelyek saját tervével,szembeállítva a szükséges dialógusok lefolytatásával. Azonban nem ez történt, hanem ehelyett bürokratikus útra csúszott a központi elgondolás és a kutatóhelyi tervek koordinálása./ Közelebbről az alábbiak szerint tudom megfogalmazni ezirányu tapasztalataimat : a/ Alapvető követelmény, hogy a kutatóintézeteket irányitó szerveknek legyen saját tudománypolitikai koncepciójuk. így fogalmazva ugy tűnhet, mintha most nem lenne. Spontán módon természetesen van, adott esetben konkrét elképzelések is vannak az irányitószerveknél, azonban kiművelt, átgondolt, az illető irányitószerv operativ szerepéből folyó tudománypolitikájuk általában nincsen. Ilyen pedig csak ugy jön létre, ha ezzel külön és céltudatosan foglalkozik nemcsak az Akadémia, amelynek ez főhivatása, hanem minden olyan felső állami szerv, amelynek tevékenysége során tudományos kutatásra van szüksége. Ъ/ Ugyanakkor minden intézetnek is kell hogy legyen kutatási távlati programja, amelyet maguk az intézet kutatói, illetőleg az intézet vezetése alakit ki, tudományos és politikai felelőssége alapján. Ez nyilvánvalóan nem független az irányitószervek tudománypolitikájától, sőt kell is, hogy azzal nagyon szoros kapcsolatban legyen, azonban a kettő mégsem ugyanaz. Sok esetben egészen másként Ítélhető meg egy társadalmi-gazdasági vagy műszaki fejlesztési probléma helyzete és megoldási lehetősége a termelőhely vagy a tudományos kutatás poziciójából, mint az operativ állami irányitószervek szemszögéből. с/ Végül a legfőbb, amit hangsúlyozni kell, hogy egy-egy felső irányitószerv tudománypolitikája éppúgy, mint egy-egy intézet helyes és szükséges kutatási programja csak a két oldal dialektikus feszitettségében, kétoldalú egyeztetés alapján jöhet létre. EGYÉNI VAGY KOLLEKTIV INTÉZETI VEZETÉS? Formálisan és intézményesen az igazgató egyszemélyben felelős vezetője a kutatóintézetnek. Ez igy van világszerte, a dolog azonban mégsem ilyen egyszerű a 13