Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

daluan. Véleményem szerint tehát továbbra is fennáll annak a szüksége —előreláthatólag a lehetősége is—, hogy az Akadémiához és valamely minisztériumhoz együttesen tartozó intézeteket alakítsunk ki. Ebben a vonatkozásban pontosabban a következőképpen összegezhetők a tapasztalataink. a/ Akadémiai és minisztériumi intézetnek természetesen egyaránt van létjogosultsága, attól függően, hogy milyen az illető kutatóintézet jellege. Ez azonban csak az esetben áll fenn, ha a szóban forgó intézet egészében véve alapkutatásokat végez, vagy egészében véve alkalmazott kutatásokat folytat, illetőleg még ennél is gyakorlatiasabb szolgáltatásokat nyújt. Viszont a társadalomtudományokban a legtöbb esetben nem választhatók szét ilyen egyértelműen az intézeti kutatások /hasonlóképpen a műszaki tudományokban/, ezért éppen e két területen egyre nagyobb szüksége mutatkozik annak, hogy kettős érdekeltségű intézeteink is legyenek. b/ További tapasztalatunk, hogy a jelenlegi intézet-tipusok mellett u j intézeti tipusokra is szükség van, mert a maiak sok tekintetben nem képesek kielégiteni a velük szemben támasztott igényeket. /S ahogyan az intézeti önállóság növekszik a gazdaságirányítás reformja nyomán, ugy kerül mindinkább előtérbe ez a kérdés./ Arról van szó, hogy az Akadémia és a minisztériumok mellett nagyobb gazdálkodó egységeknél szükség lehet bizonyos intézeti tipusokra, továbbá olyanokra is, amelyek több érdekeltséghez kapcsolódnak, akár egyszerre az Akadémiához, a minisz tériumhoz és a gazdálkodó egységhez is. Ily módon ugyanis többirányú az érdekeltség, s egyszerre érvényesül az intézet munkájában az Akadémiából kisugárzó tudományos hatás, valamint minisztériumok vagy termelőegységek részéről megnyilvánuló gyakorlati igények befolyása is. AZ INTÉZET FELSŐ IRÁNYÍTÁSA Akár az Akadémiához, akár a minisztériumhoz tartozik egy kutatóintézet, vég eredményben általánosítva felmerül a kérdés: mi lehet, illetőleg mi legyen egy kutató intézet felső irányításának a tartalma és a szervezeti módja. Ezt az általánosítást azért is meg merem tenni, mert az intézeteket irányitó minisztériumi poziciót is, az akadémia intézetirányitás helyzetét is személy szerint és felelősen megismertem, s azért is, mert intézeti igazgatói minőségemben viszont mindkét irányitó szerv tevékenységét közvetlenül és felelősen tapasztaltam. Ez a téma azonban nem olyan egyszerű. A szocialista átszervezés eredeti koncepciója az volt, hogy tulajdonképpen illetékes felső irányitószerveknek kell meghatározni azt, egy intézet mit- kutasson, 11