Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

AZ ÁLLAMI KUTATÁSFINANSZÍROZÁS MÓDJAI A KUTATÁSI SZERZŐDÉSEK RENDSZERE Az Egyesült Államok szövetségi kormányzata a maga kutatási összráforditásainak 75 %-áX kutatási szerződések alakjában folyósítja. E szerződések rendszerét tárgyalja az Elliott-Bizottság jelentésének VII. kötete. Az, hogy az amerikai kutatásfinanszírozásban a szerződéses eljárás ilyen döntő szerephez jutott, csak részben magyarázható azzal a sajátossággal, hogy a kutatási eredmények legfőbb "megrendelője" és "vásárlója" —tudniillik maga az állam— viszonylag csekély mértékben építette ki a saját tulajdonában levő kutatóapparátust. A kormányzat ugyan valóban minden erejével támogatja a magánvállalkozást, amely az ország egész társadalmi-gazdasági rendjének pillére, de igen nagy szerepet játszott az amerikai kutatóhálózat ilyen irányú fejlődésében az is, hogy a kutatási szerződések rendszere éppen az állami kutatásfinanszírozásban kitűnően bevált. Sok olyan jótulajdonsága van egyébként ennek a rendszernek, amely kapitalista viszonyokon kivül még nagyobb mértékben megnyilvánulhat, s ezért érdemes tanulmányozni előnyeit. /Kutatási szerződések már jóideje világszerte használatosak —nálunk is, más szocialista országokban is—,de inkább csak kiegészítő szerepet játszottak eddig a kutatásfinanszírozás rendszerében. A kutatásszerződési praxis legfejlettebb alakjával azonban éppen az amerikai állami kutatásigazgatásban találkozunk./ A kutatási szerződések mindenkor egy meghatározott kutatási feladat bizonyos időhat áron belüli végrehajtására biztosítanak adott nagyságú fedezetet. /Ez a fedezet általában pénzbeli, de szó lehet munkaerők, felszerelések, munkahelyek stb. biztosításáról is./ Az a fél, amellyel a megbízó —az itt tárgyalt esetben mindenkor valamely állami szerv— kutatási szerződést köt, rendszerint a kutatómunka bizonyos mennyiségének elvégzésére vállal kötelezettséget, s- nem arra, hogy a kutatást sikerrel fogja befejezni. A szerződéses kutatás eredménye tehát lehet negativ is. Ez esetben szóba jöhet a szerződés meghosszabbítása vagy ujabb szerződés kötése, de ez már a megbízó megítélésétől függ. Természetesen a megbízó tartózkodóbb lesz kutatási szerződések kötésében vagy meghosszabbításában olyan kutatóhelyekkel szemben, amelyeknek rossz a "kutatási szerződés-statisztikájuk", azaz túlságosan sok szerződéses kutatásuk jár negativ eredménnyel. Egy itt leirt tipusu kutatási szerződés vállalása ugyanis annyit jelent, hogy az illető kutatóhely vezetője bizonyos lehetősége t lát a szóbanforgó kutatási feladatnak az adott időhatáron belüli és adott nagyságú fedezettel való sikeres végrehaj29