Tudományszervezési Tájékoztató, 1965
1. szám - Szemle
A vita folyamán kidomborodott, hogy napjainkban, többféle elnevezés alá rejtőzködik a biokémiai oktatás. Jelenleg a biokémia képezd a magjᣠszámos egyetemi tanszék biológiai oktatásának. Éles határokat vonni lehetetlen. A kémia, biokémia, mikrobiológia határai összemosódnak, s az afféle kifejezések, mint genetika, biokémiai pharmakológia,neurobiokémia, biokémiai rendszertan mind a sokféleségben megnyiivánoló egység létezésére mutatnak. A biokémia hibrid tudományként született, a legtöbb egyetemen a fiziológia /vagy esetenként a patológia/ védőszárnyai alatt kezdődött az oktatása. Önálló tudományként csak a legutóbbi években kezdték oktatni. Ennek ellenére még ma is akadnak aggasztó irányzatok: mind a vegyészek, mind a biológusok hajlanak rá, hogy a biokémiai oktatást a kémia, illetve élettan oktatásának csupán egyik ágazataként tartsák indokoltnak. Anglia hét uj egyeteme közül öt tanit biológiát, egy pedig éppen most készül a biológiai oktatást is bevezetni-,A Sussexi Egyetemen a hároméves — erősen biokémiai szemléletű — biológiai oktatást negyedik évi, Magister of Science fokozatot nyújtó speciális oktatás fejezi be. A Leicester-i Egyetemen is a biokémiát tartják a biológiai oktatás magjaként legelőnyösebben alkalmazható tudományágnak. A Manchesteri Egyetemen az első három évi oktatás súlypontja a kémián és a biológián nyugszik, a biokémia pedig a második év fő tárgya. Az uj Kelet-Angliai Egyetemen a hallgató a harmadik évben választhatja a biokémiát, valamint a biofizikát és a biofizikai kémiát speciális tantárgyként nyolc tárgy közül, A vita során általános volt az a vélemény, hogy három évi biológiai oktatás nem elég, s feltétlenül szükség van a negyedik évi, Magister of Science fokozatot nyújtó tanulmányokra is, A TUDOMÁNY, MINT A NEVELÉS ESZKÖZE U / Kurt Mothes, a Halle-Wittenbergi Martin Luther Egyetem professzora, beszédet mondott az Egyetem szimpóziumán, amelynek tárgya " A szocialista ember és a szocialista szakemberképzés" volt. Beszédében először a tudomány fogalmát igyekezett definiálni, s korunk számára leglényegesebb vonásaként teremtő mivoltát jelölte meg. A tudomány, hatását tekintve, nem egyértelműen áldásos. Mint természettudós megállapította, hogy az utóbbi évek során a német egyetemeknek jutott támogatás következetesen elhanyagolta a humaniórákat, pedig a humán tudományok — a társada^^ MOTHES, Kurt: The education as value of science. /А tudomány nevelési értéke./ = Minerva /London/, 1964. 3. no. 370-378. p. 75
