Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

A következő lépés az atomszerkezet megismertetése, ahol viszont a reform tanmenet alkotói szembekerültek már a kísérleti munka nehézségéből eredő problémával. Alapul — bármilyen vitatható értékű is — a későbbiek folyamán könnyen bővíthető Bohr-féle atom-modellt fogadták el. A harmadik lépés az anyagok elektromos tulajdonságaik szerinti osztályozása. A tanuló itt megismerkedik azzal a magyarázattal, amelyet az anyagok tulajdonságaira nézve az ionos vagy kovalens kötés tud nyújtani. A polaritás fogalma érthetőbbé tesz sok reakciót, s ettől kezdve a kémiai kötések elektronikus elmélete végigvonul a kémiai oktatáson. A biológiai oktatás reformjának lényege, hogy megszünteti a hagyományos különbséget az állattan és növénytan között, s mint egységes tárgya az élő szervezet lényegi vonásaira helyezi a fő súlyt. Az első év biológiai oktatásának központjában az ember és az ember helye áll a többi élő között. Természetesen ez az uj oktatási módszer uj vizsgarendszert is von maga után. A vizsga célja nem az, hogy a tanuló tudásáról , hanem a tanultak alkalmazására irányuló készségről nyújtson képet. Ez az alsó fokú záróvizsgán nem egykönnyen megvalósítható cél: a vizsga idegfeszültsége még a legjobban felkészült tanulóban is gátlásokat ébreszt. A vizsga légkörét tehát fel kell lazitani, a hangsúlyt — a jelenlegi gyakorlattal ellentétben — nem a gyors munkára, hanem az önálló gondolkozás kipróbálására kell helyezni. Felmerült ezzel kapcsolatban a "szabad tankönyv-használat" ötlete is, ez azonban nehezen valósitható meg, mert egységes tankönyveket igényelne országszerte. Lehetségesnek látszik azonban olyan, nagyrészt adatokat tartalmazó segédkönyv kidolgozása, amely a vizsgán általában használható volna. A KUTATÁS SZEREPE A TUDOMÁNYOK OKTATÁSÁBAN Az egyetemekkel szemben mind a mai napig érvényesülő egyik követelmény — állapitja meg Schräder"^ —, hogy az oktatást a kutatással kössék össze. A tudományok felsőfokú oktatása tehát megkívánja, hogy az egyetemeket kellően ellássák kutatási célú anyagi erőforrásokkal és felszereléssel. Az egyetemeken folyó kutatásokra forditott költség távolról sem haszontalan, mert a tapasztalatok arra vallanak, hogy az egyetemi hallgatók bevonásával végzett kutatások általában nagyon eredményesek. E kivánalom kielégítése azonban — hasznos volta ellenére — olyan költséget jelent, hogy egyszerűen lehetetlen valamennyi egyetemet ellátni az összes tudományszak kutatására alkalmas legkorszerűbb felszereléssel. Ennek a tudományos ^SCHRÄDER, Rudolf: i.m. 22-24.p. 66