Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

zárt tudásanyagot közöljön, és megfelelő alapul szolgáljon az alsófoku záróvizsga /ordinary grade/ képesitő tanulmányokhoz. Az alsófoku záróvizsgán megkövetelt tudásanyag a továbbtanulni nem kivánó diák igényeihez igazodik, ugyanakkor azonban megfelelő kiindulási alapul szolgál azok számára, akik végül tudományos pályára kívánnak lépni. E szempontokat természetesen nem volt könnyű összeegyeztetni, s az eredmény elkerülhetetlenül kompromisszum. A szerző az elvi alapok ismertetése után bemutatja a fizika, kémia és biológia uj oktatási módszerét. A fizika oktatása, a korábbi, gyakorlati alkalmazásra tekintettel nem levő, egyedül a fizikai törvények igazolását szolgáló és a hangsúlyt a definíciókra helyező tanmenettel szemben most azt a célt szolgálja, hogy a tanuló к r i t i kai és alkotó-készségét fejlessze. Minthogy a tanitott anyag és a tanítás módszere egymástól elválaszthatatlan, mindenekelőtt felül kellett vizsgálni magát a tananyagot. Az uj tanmenet alapját a korábbi mechanika, hőtan, hangtan fénytan stb. helyett most inkább a tárgy egységét hangsúlyozó alapfogalmak képezik: a newtoni mechanika fizikai alapjai, a kinetikai hőelmélet, az áramlástan hullámelmélet, az energia megmaradása és átalakulása, az elektromágnesesség és az atomelmélet. Valamennyi téma keretében bőségesen esik szó az érintett alapelv modern gyákorlati alkalmazásáról és technikai jelentőségéről. A tartalmi változások mellett bevezetett módszertani változások célja a kutató szellem fejlesztése: bemagolt képletek helyett a diák az alapelv alkalmazási módjával ismerkedik meg. A tanár és a diák együtt dolgozik: a tanár nem abszolút tekintély, a közöttük fennálló kapcsolat a szabad tudományos gondolkozás szellemét igyekszik meghonosítani. Érthető, hogy ezt az ujitást a tanárok egy része, valamint a külső szemlélők egyike-másika nem fogadta osztatlan tetszéssel. Ennek ellenére tény, hogy a legjobb tanárok már korábban is komoly eredményeket értek el ugyanezzel a módszerrel. A kémiai oktatás kapcsán felmerült problémák többé-kevésbé azonosak a fizikai oktatás problémáival. A kémiai oktatás egészén végigvonuló elvi alapot itt az energia, az atomszerkezet és a kémiai kötések képezik. A kémia kisérleti tárgy: a munka javarésze a laboratóriumban folyik. A megfigyeléseket kell a hallgatóknak ugy összeilleszteniök, hogy általános következtetéseket tudjanak levonni belőlük. Maguknak kell rájönniök, hogy a kémiai változás összefügg a rendszer energia-szintjében bekövetkezett változásokkal. Kezdetben természetesen mindez csupán kvalitatív meghatározást kiván: elég, ha a tanulónak primitiv képzetei alakulnak ki az energia mibenlétéről. Mindez a viz és a levegő, valamint alföld szilárd anyagainak kémiájához kapcsolódik, hiszen a tanulmányait nem folytató középiskolásnak elsősorban közvetlen környezetének jelenségeivel kell megismerkednie. 65