Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

Orata tanulmányának különösen az ad súlyt, hogy a fejlődésben levő országok világszerte hasonló oktatási problémákkal kerülnek szembe: a tényleges szükségletekből kiinduló, társadalmi szemléletű alapfokú oktatás hatása elsősorban közvetlenül, a mindennapi életkörülmények változásában tükröződik, és csak másodsorban abban, hogy megteremti az alapot a közép- és felsőoktatás számára, A Fülöp-szigetek jellemző tulajdonsága az ország természeti gazdaságának és a lakosság szegénységének kiáltó ellentéte. E jelenség egyik összetevője a természeti- és gazdasági erőforrásokban végbemenő, tudatlanságból, nemtörődömségből eredő hallatlan méretű pazarlás, A szerző példaként emliti, hogy bár lakóhelyén — és az országban még nagyon sok helyt — egész éven át bőségesen van viz, a folyók nem száradnak ki és a szivattyús kutak, artézi kutak vizhozama sem csökken, a decembertől júniusig terjedő száraz időszakban, a kerti növények nagyrészt mégis ellankadnak, kiszáradnak, mig a kis folyók vize kihasználatlanul folyik a tengerbe, s az artézi kutak körül pangó pocsolyákban tenyészik a moszkitó. A lovakat agyondolgoztatják, a teheneket nem gondozzák, az autókat túlterhelik, az állattállományt járványok tizedelik, bár igénylés esetén bárki hozzájuthat oltóanyaghoz, A lakosság igen nagy fizikai erőkifejtéssel dolgozik, a terhet a fejen, vagy háton cipelik; ha valaki megbetegszik, hiába áll rendelkezésére orvos, kórház, ápolónő, inkább kuruzslóhoz megy. Létezik a tudományos oktatás valamennyi fokozata az elemi iskolától az egyetemig. Hogyan történhetik mégis — teszi fel a szerző a kérdést, — hogy még az iskolát végzettek ezrei közül is sokan visszaesnek a babonaságba, és az elsajátitott tudásanyag nem érezteti a hatását? A választ az oktatás élettől elszakadt voltában keresi. Az iskolában elszigetelt, összefüggéseiből kiragadott tudományos tényeket tanitanak, de a diákok ritkán tanulnak meg gondolkodni , még kevésbé a tanultakat a gyakorlati életbe alkalmazni. A mezőgazdasági szakiskolákon kivül nem adnak a tanulóknak lehetőséget, hogy a tanultakat életkörülményeik javitására alkalmazzák, nem ismertetik meg velük a tanultak szerepét az élelmiszertermelésben, az építésben, a háztartásban, egészségük megőrzésében, a szállításban. Éppen ezért a fülöp-szigeti Urdanetában végzett tudományos munka négyes célt tűzött maga elé: 1./ A tudományos oktatást olyan problémákkal kivánta gyakorlatilag összekapcsolni, amelyek Urdaneta lakói számára égetően fontosak: az ültetvények és fák talajmüvelésével, ápolásával, a párolgást gátló talajtakarással; a szervestrágya készitéssel; a súrlódás jelenségével kapcsolatos tudományos alapelveknek a ház körüli munkák során, a teherhordó állatok munkájának megkönnyítésére lehetséges alkalmazásával; a közlekedő edények törvényének az öntözés, a kutak körüli pangó vizek elvezetésében való alkalmazásával. 2./ Meg akarta tanitani a diákokat arra, hogy mérlegeljék a kísérleteken és személyes megfigyeléseken alapuló bizonyítékok súlyát, azok tanulságából tudományos általánosításokat és elveket tudjanak leszűrni, s arra, hogy ha a bizonyitás 60