Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

Technikai Ügyek Minisztériumára /Ministry of Tech­nology/. Az előbbinek a hatáskörébe az oktatásügy mellett az egyetemi kutatási funk­ciókat, a kutatási tanácsokat /orvostudományi, mezőgazdasági, természeti erőforrá­sok és tartalékok, a "tiszta tudományok" alapkutatása és a társadalomtudományok/ utalják át, az utóbbi pedig átveszi az alkalmazott ipari kutatás és fejlesztés, a kutatási szövetségek, állami és egyéb ipari kutatóintézetek és más testületek irá­nyítását. A munkáspárti program a tudományos tanácsadói rendszer kiterjesztését és koncentrációját is tervbe vette. Igen fontosnak tartja a mennyiségi növelés mellett a tudományos munkaerőu ­tánpótlás minőségének emelését. Az egyetemek munkáját fokozottabb mérték­ben kivánják támogatni, hogy az uj szakemberek minél jobb szakképzettséggel rendel­kezzenek. Az egyetemi hallgatók számának emelését már az előző kormány is erélyesen szorgalmazta, de a hirtelen létszámemelés nem állt arányban a financiális eszközök jóval kisebb mérvű növelésével, ami az egyetemi kutatás színvonalának hanyatlására vezetett. Ezért a munkáspárti program 3© millió fontos fejlesztést helyez kilátás­19/ ba az egyetemi kutatás számára- A program ezenkívül leszögezi, hogy a kormánynak olyan mechanizmust kell létrehoznia, amely meghatározza a kutatási tervek prioritásának kérdéseit. Noha a munkáspárti program sok tekintetben helyesebbnek bizonyul a kon­zervatívok tudománypolitikai elképzeléseinél, mégis van olyan nézet, amelyik — mint például az Economist előbb idézett szemleirója — tart a kettéosztás következ­ményeitől. Szerinte félő, hogy ez a kettéosztás még rosszabb helyzetet teremt, amennyiben a "tiszta" tudományok különállása elősegiti a tudományos "sznobizmust": ez pedig arra vezethet, hogy mig a természettudományos szakképzettségüekből bizo­nyos túltermelés, szakemberfelesleg lesz, addig a mérnökökből szinte akut hiány keletkezik , Az Economist szemleirója befejezésül megjegyzi: "Noha a konzervatívok a tudományos dolgozókat egyaránt piszkoskörmü nem-uriembereknek tartják, mégsem akarják élesen elválasztani egymástól a kutatás két formáját, amely a mindennapi O ö/ életben amúgy is összefügg. " Nem kétséges, hogy ilyen bonyolult rendszerben olyan megoldást találni, amely minden oldalról megelégedést vált ki, igen nehéz feladat, de ha figyelembe vesszük azokat a nyilatkozatokat, amelyeket akár az ismertetett körkérdéssel kap­csolatban, akár az 1963. novemberi, ugyancsak a New Scientist szervezésében megtar­^^ JOHNSON, Timothy: Labour* s recipes for science behind the catchwords. /А Munkáspárt receptje a tudomány számára a választási jelszavak mögött/. = Sta­tist /London/, 1964.aug.21. 4?0-472.p. 20/ Science and politicians: i.m. 7o2. p. 52

Next

/
Thumbnails
Contents