Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

tott ankéton tettek, ugy tűnik, a munkáspárti program az, amely a tudomány eredményeitől sokat remélő ipar és a gazdasági élet várakozásának jobban megfelel, s ugyanakkor az alapkutatásokban érdekelt egyetemek és kutatóintézetek számára is többet igér. A MUNKÁSPÁRTI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KEZDETI LÉPÉSEI E sorok Írásakor a munkáspárti kormány mindössze két hónapos működésire tekinthet vissza, s e két hónap alatt igen sok súlyos gazdasági és politikai, elsősorban pénzügyi és külpolitikai kérdést kellett előtérbe állítania. Nyilvánvaló, hogy például a font értékének problémái az adott helyzetben többet foglalkoztatták a kormányt, mint a tudományos kutatás állami irányításának és szervezetének kérdései. Másrészt ilyen rövid idő alatt nem is lehet megtenni mindazokat az intézkedéseket, melyek többhónapos átszervezési munkát igényelnek. Az alábbiakban vázolt fejlemények és intézkedések csupán a legkezdetibb lépéseket jelentik, melyeket menet közben követ majd a többi részletintézkedés, s magának e tudománypolitikának erényeit vagy hibáit is csak bizonyos idő elteltével lehet lemérni. Harold Wilson miniszterelnök, a Munkáspárt vezetője, az 1963. évi Scarborough-i pártkonferencián elmondott beszédében igen fontos kampányfeladatként jelölte meg azt, hogy a párt a tudományt a szocializmus szolgálatába állitsa, A brit pártvezér tudománypolitikai programját a következő idézet fejezi ki a legtömörebben: " Először, több tudományos szakembert kell kiképeznünk. Másodszor, miután kiképeztük őket, itthon kell tartanunk őket. Harmadszor, miután kiképeztük és itthontartottuk őket, sokkal értelmesebben kell felhasználnunk őket kiképzésük után, mint a már meglevő szakembereinket. Negyedszer, a brit ipart ugy kell megszerveznünk hogy a tudományos kutatás eredményeit sokkal céltudatosabban alkalmazza nemzeti • 22/ erőfeszítéseink érdekében, " 2Ï7 Az emiitett ankéton a londoni pénzvilág képviselői, jelentős ipari vállalatok vezetői és neves tudósok vettek részt, s a pénzügyi és ipari szakemberek elmondták, mit várnak az elkövetkezendő időkben a tudománytól. Erről az ankétról ad részletes beszámolót az alábbi cikk: CALDER, Nigel: Science, the City and the future. /А tudomány, a City és a jövő/. »New Scientist /London/, 1963. nov. 21. 4-71-4-78. p. 22/ McELHENY, Victor К. : Great Britain: science and Labor's squeak-in. /Nagy-Britannia: a tudomány és a Munkáspárt hajszálon muló győzelme./ = Science /Washington/, 1964-. okt. 23. 5o6-5o8. p./Az idézet: 507. р./ 53