Tudományszervezési Tájékoztató, 1965

1. szám - Szemle

tott ankéton tettek, ugy tűnik, a munkáspárti program az, amely a tudomány eredményeitől sokat remélő ipar és a gazdasági élet várakozásának jobban megfelel, s ugyanakkor az alapkutatásokban érdekelt egyetemek és kutatóintézetek számára is többet igér. A MUNKÁSPÁRTI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KEZDETI LÉPÉSEI E sorok Írásakor a munkáspárti kormány mindössze két hónapos működésire tekinthet vissza, s e két hónap alatt igen sok súlyos gazdasági és politikai, el­sősorban pénzügyi és külpolitikai kérdést kellett előtérbe állítania. Nyilvánvaló, hogy például a font értékének problémái az adott helyzetben többet foglalkoztatták a kormányt, mint a tudományos kutatás állami irányításának és szervezetének kérdé­sei. Másrészt ilyen rövid idő alatt nem is lehet megtenni mindazokat az intézkedé­seket, melyek többhónapos átszervezési munkát igényelnek. Az alábbiakban vázolt fejlemények és intézkedések csupán a legkezdetibb lépéseket jelentik, melyeket menet közben követ majd a többi részletintézkedés, s magának e tudománypolitikának erényeit vagy hibáit is csak bizonyos idő elteltével lehet lemérni. Harold Wilson miniszterelnök, a Munkáspárt vezetője, az 1963. évi Scarborough-i pártkonferencián elmondott beszédében igen fontos kampányfeladat­ként jelölte meg azt, hogy a párt a tudományt a szocializmus szolgálatába állitsa, A brit pártvezér tudománypolitikai programját a következő idézet fejezi ki a leg­tömörebben: " Először, több tudományos szakembert kell kiképeznünk. Másodszor, mi­után kiképeztük őket, itthon kell tartanunk őket. Harmadszor, miután kiképeztük és itthontartottuk őket, sokkal értelmesebben kell felhasználnunk őket kiképzésük után, mint a már meglevő szakembereinket. Negyedszer, a brit ipart ugy kell megszerveznünk hogy a tudományos kutatás eredményeit sokkal céltudatosabban alkalmazza nemzeti • 22/ erőfeszítéseink érdekében, " 2Ï7 Az emiitett ankéton a londoni pénzvilág képviselői, jelentős ipari vállalatok vezetői és neves tudósok vettek részt, s a pénzügyi és ipari szakembe­rek elmondták, mit várnak az elkövetkezendő időkben a tudománytól. Erről az ankét­ról ad részletes beszámolót az alábbi cikk: CALDER, Nigel: Science, the City and the future. /А tudomány, a City és a jövő/. »New Scientist /London/, 1963. nov. 21. 4-71-4-78. p. 22/ McELHENY, Victor К. : Great Britain: science and Labor's squeak-in. /Nagy-Britannia: a tudomány és a Munkáspárt hajszálon muló győzelme./ = Science /Washington/, 1964-. okt. 23. 5o6-5o8. p./Az idézet: 507. р./ 53

Next

/
Thumbnails
Contents