Tudományszervezési Tájékoztató, 1964
2. szám - Szemle
ban az alaptag és melyik a függő, hanem a tartalom változatlan megőrzése érdekében azt is föl kell deritenie, hogy a grammatikailag azonos jellegű szerkezeten belül az adott szókapcsolat milyen különleges vonásokkal jellemezhető. Vegyük pl. a következő szópárokat: а/ еду в деревню /= falura utazom/ еду в субботу /= szombaton utazom/ Ъ/ удиница нового типа /= Uj tipusu egység/ единица нового множества /= az uj halmaz egysége/ Mindkét szópár grammatikailag azonos jellegű szókapcsolat, a helyes magyar forditás érdekében azonban többet kell ennél tudnunk. Az első esetben а "деревня" és а "суббота" szavak különböző csoportba sorolása aránylag könnyen megy és olyan szempont alapján történhet, mellyel a' főnevek két egymástól jól elhatárolható csoportját kapjuk. Jóval nehezebb a helyzet a b/ példa esetéhen. A formális uton megvalósítható elemzés érdekében a gépi forditás ilyen esetekre is segitségért fordulhat az általános nyelvészet strukturalista irányához. A transzformációs analizia grammatikailag látszólag azonos jellegű kapcsolatok között is különbséget tud tenni anélkül, hogy közvetlenül a szó jelentéséhez fordulna. Eszerint csak az azonos transzformációs lehetőséget adó, ill. azonos transzformációs múlttal rendelkező szókapcsolatok tekinthetők valójában grammatikailag azonos jellegüeknek. A transzformációs analizis gépi forditói alkalmazására egyes szószerkezetek kapcsán az utóbbi években történtek próbálkozások. A szavaknak és szókapcsolatoknak ilyen osztályozása még sok lehetőséget rejt magában. 0 0' 0'/ A mondattani elemzést ugy is lehet értelmezni, hogy nem a szavak közti grainatikai viszonyt állapitjuk meg, hanem a köztük lévő jelentósheli kapcsolatot. így közvetlenül eljuthatunk azokhoz a kategóriákhoz, amelyeket az előbbi módszerrel csak az azonos grammatikai kapcsolatok további felbontásával nyertünk. Ha a szavak összefüggését a jelentésbeli kapcsolat alapján keressük, akkor esetleg sikerül olyan kategória-rendszert összeállítani, melynek alapján nemcsak egyetlen nyelvet lehet elemezni, hanem a nyelveknek egy nagyobb csoportját is. Az ilyen osztályozási rendszer szintén közvetitő nyelvet ad. 56/ ZARECHNAK, M.: A fourth level of linguistic analysis. (A nyelvi elemzés negyedik szintje.) = 1961 International Conference, i.m. 159-174.p, 57/ EAP F.: Transzformacionnüj analiz ruszszkih priszubsztantivnüh koneztrukoii sz zaviszinioj csaszt'ju-szusceesztvitel'nüh v roditel'nom padezse. (Orosz birtokos szókapcsolatok transzformációs elemzése.) = Etudia Slavica Acad. Sei, Hung. (Budapest), 1961. 195-206. p. 151
