Tudományszervezési Tájékoztató, 1964
2. szám - Szemle
A megoldandó feladatok, szembeállítása azt mutatja, hogy az üzemszerű gépi forditáe megvalósítása szempontjából a tulajdonképpeni nehézségeket nem az elégtelen miiszaki berendezések adják, hanem a nem kielégítő nyelvi elemzés. Egészen természetes tehát, hogy a kutatók az utóbbi években éppen ezeknek a kérdéseknek a megoldásán fáradoznak, amit jól tükröz az, hogy a konferenciákon csökkentek a programok ismertetésének gyakorlati jellegű előadásai és gyarapodtak a grammatika, a grammatika-elmélet éa információ nyerés általános kérdéseit érintő referátumok. A SZAVANKÉNTI FORDÍTÁSTÓL A MONDATONKÉNTI FORDÍTÁSIG A gépi forditás kezdetét tulajdonképpen az az elgondolás alkotta, hogy a gép ne legyen más, mint egy automatikus szótár, s fordításként adja meg egymás után az egyes szavak jelentését. A szavak többértelműsége miatt azonban az igy "lefordított" szövegek gyakorlatilag használhatatlanok voltak, s a megoldást a gépi fordítók nagy többsége csak abban látta, hogy a gépnek a forditás megadása előtt nyelvtanilag elemezni kell az adott szöveget. A szórói-szóra forditás helyébe a mondatonként! forditáe lépett. Azzal, hogy a forditás alapegysége a mondat lett, nagy változás történt a gépi forditás egész szemléletében. A szavankénti forditás csak annak az alapvető elgondolásnak érvényességével válik lehetővé, hogy a nyelvek közötti különbség nem több, mint ami két kódrendszer között fennáll. A forditáe ilyen szemlélet alapján nem jelentene mást, mint az egyik kódrendszerről a másikra való áttérést, A grammatikai elemzés szükségessége és annak eddigi eredményei kétségessé teszik, hogy ezzel az egyszerű elgondolással kielégítő eredményeket lehessen elérni. A két szemlélet közötti nagy különbséget már Panov is világosan kifejtette cikkében, sőt, tulajdonképpen ő volt az első, aki ennek következményeit gyakorlatilag is levonta és a programozásban érvényesítette. Az 1MB fordítási programmal ellentétben Panov szétválasztotta a szótárt ós a fordítási programot, az utóbbiban viszont összekapcsolva foglalkozik a lexika, morfológia és szintaxis kérdéseivel. 1 8/ 18/ DELAVENAY', E.s An introduotion to machine translation. (Bevezetés a gépi forditásba.) London, i960. Thames and Hudson. IX. 144 UTA 137
