Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

2. szám - Szemle

KÖZVETLEN FORDÍTÁS VAGY KÖZVETÍTŐ NYELV ALKALMAZÁSA Célszerűnek látszik, ha a továbbiakban a forditás egész menetét sorra veszszük és azt- keressük, hogy az egyes csoportok milyen módon tudják vagy próbálják a felmerülő nehézségeket megoldani. A program fő részeinek ismertetése előtt okvetlenül ki kell térnünk egy részben módszertani jellegű kérdésre, melynek azonban a gyakorlat szempontjából nagy kihatása van. Történjék a forditás ugy, hogy az egyik nyelvről közvetlenül egy másik nyelvre forditunk, vagy pedig válasszunk ki egy közbülső közvetitő nyelvet? Az első esetben mindig két-két nyelv közti forditásról van szó, a második esetben a forditás forrásnyelve és célnyelve között egyetlen mesterségesen összeállított jelek kombinációjában megadott (gépi) közvetitő nyelv áll, A gépi közvetitő nyelv szükségességét gazdaságossági és általános nyelvészeti megfontolások vetették föl. Mindkét elgondolás szerint a közvetitő nyelv nagymértékben leegyszerűsíti a gépi forditás egész menetét, A számszerű érvelések nagyon meggyőzően hatnak. Ha n nyelvről n másik nyelvre kell forditani, ugy közvetlen forditás esetén n.(n-l) forditási algoritmus szükséges. Egy közvetitő nyelv ezt a számot 2 n-re csökkentené, sőt ha egy olyan élő nyelvet választunk közvetitő nyelvnek, mely a forrásnyelvek és a célnyelvek között is szerepel, 19 / ugy a szükséges algoritmusok száma még kevesebb lesz: 2n-2. ' Nem ilyen meggyőzőek azok a szempontok, amelyek a közvetitő nyelv szükségességét nyelvészeti oldalról igyekszenek alátámasztani,

2

0/ Ez és a közvetitő nyelv gyakorlati megvalósításának nehézségei eredményezték aztán, hogy jelenleg aránylag kevés kutatócsoport foglalkozik a gépi közvetitő nyelv megvalósításával és alkalmazásával. A közvetitő nyelvek lehetnek "a priori" (Sgall, Andrejev) és "a posteriori" jellegűek (Melcsuk, Andrejev) annak alapján, hogy a közvetitő nyelv kategóriáit a máT meglevő algoritmusok közös tulajdonságainak felhasználásával, vagy előzetes nyelvészeti megfontolás alapján kapjuk. Mivel Melcsuk rendszerével az általános programismertetés során külön fogunk találkozni, itt csak az a priori jellegű közvetitő nyelvet ismertetjük P. Sgall alapján.

2

1/ 19/ BOOTH, A.D. — BRANDWOOD, L. — CLEAVE, J.P.: Mechanical resolution of linguistic problems. (Nyelvészeti problémák gépi megoldása,) London, 1958. Butterworth, VII. 306 p. MTA 20/ BAR-HILLEL, Y.: Why machines

..,i.

m. 7-9.p. 21/ SGALL.P.: К voproszu о szintakszisze jazüka poszrednika. (A közvetitő nyelv mondattana.) = Materialü po matematicseszkoj lingvisztika i masinnomu perevodu II, Leningrad, 1963. 86-91.

p. 138