Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

1. szám - Szemle

KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÜZEMI . BEVEZETÉSÉNEK AKADÁLYAI ÉS AZOK LEKÜZDÉSE Ezzel elérkeztünk; a vita egyik bőven tárgyalt kérdéséhez, nevezetesen, ahhoz, amely az ipari üzemek tudományos-technikai bázisával, valamint azon feltételeivel foglalkozik, amelyekről a szobanforgd üzemek technikai újdonságok iránti "hajla7/ ma" és "kereslete" függ. Wieslaw Barwicz ' azt állitja, a kutató intézeti eredmények termelésbe való bevezetését 80 $-ban az gátolja, hogy a termelőüzemekben igen sanyarú körülmények uralkodnak. Itt nem is annyira és nemcsak arról van szó, hogy rossz a kutatóintézetek é3 a termelőüzemek együttműködése, hanem ennél sokkal többről: a termelőüzem nemcsak passziv fogyasztója az üzemen kivüli tudományos intézetek munkájának, hanem lehetősége van arra is, hogy meggyor3itsa a technikai fejlődést, hogy alkotó kezdeményezések forrásává és merész tudományos műszaki kisérletek központjává váljék. E cél elérését szolgálja a Minisztertanács azon határozatával, amelyben rögaiti a konstrukciós ós technológiai irodák, a kutató laboratóriumok, a műszakigazdasági tájékoztatási egységek fejlesztésének programját, a feltaláló és ujitó kamarák, az ujitó brigádok, a termelőfolyamatok mechanizálását és automatizálását szolgáló csoportok rendszerét, valamint az üzemen belüli tájékoztatás, a műszaki-fejlesztési alap kezelésének reformját, amely előirja, hogy a vállalatok a jövőben önállóbban rendelkezhetnek az alap eszközeivel, mégpedig ugy, hogy az egyes ujitó vállalkozásokkal járó kockázat csökkenjen, és gyöngüljenek a merev tervezési és pénzügyi előirások rendszeréből következő fékező tényezők. Ugyancsak helytálló ós megvalósításra váró a vitának az a követelménye is, hogy a műszaki fejlesztési alapot több évre előre határozzák meg. Folyamatban vannak azok a munkálatok is, amelyek révén kialakul a technikailag magasabb szinvonalon álló, tudományos ós verifikáló tevékenység nyomán született gyártmányok árrendszere. Arról van szó, hogy a kutatóintézet éa a felhasználó üzem között arányossá váljék a nyereség megoszlása, mert a nyereség jelenleg szinte kizárólag az uj technika alapján létrejött termékek felhasználóit illeti meg. Jelentős szerepe lehet a vállalatokban folyó mérnöki munka korszerű szervezete kialakításának is, Sztanislaw Miernik ezt találóan a következőképpen fogalmazta meg: "A termelőüzemekben azt az alapelvet akarjuk megvalósítani, hogy minden mérnök bizonyos fokig kutató legyen, ós a munka tökéletesítésének és szervezetének olyan rendszerét akarjuk kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy a mérnök munkaidejének minél nagyobb százalékát távlati- és kutatómunka töltse ki." 7/ BARWICZ, Wieslaw [hozzászólása]. Nowe Drogi /Warszawa/, 1963. l.no. 141-145.p. 45