Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

1. szám - Szemle

konstrukciója programjának kidolgozásához és realizálásához ennyi hazai ós külföldi tényezőt kell tekintetbe venni, gondosan kell mórlegelni, mi lesz a kutatóintézetek önálló, és mi az egyes tanszékek, tervezőirodák feladata, végül mit kell a nemzetközi együttműködés eredményeiből átvenni. Nem szabad megfeledkezni a fejlett kapitalista országok műszaki licenciáinak és tapasztalatainak átvételéről sem. TUDOMÁNYOS KUTATÓINTÉZETEK ÉS TERVEZŐIRODÁK VISZONYA A tudományos kutatóintézeteknek tehát egy-egy adott iparág vagy népgazdasági ág vonatkozásában kápviselniök kell a tudomány és a technika fejlődósének egészét. A nehézipari miniszter és néhány más miniszter utasitást adott ki, amelyben szabályozza az intézetek vezetőszerepót, ós kijelöli a fejlesztésben ós koordinálásban betöltendő jogaikat ós kötelességeiket a technika adott területein. Az emiitett jogszabályok jelentős változásokat okoztak a tudományos kutatóintézetek tevékenységében. Egyes esetekben az adott tematikát illetően nemcsak tudományos kutatóintézetek kaptak vezetőszerepet, hanem a központi tervező- és konstrukciós irodák is. Ez bizonyos mórtékig helyes és megfelel az un. tudományos-műszaki fejlődés általános irányzatának. Nemrégen még az a tarthatatlan felfogás uralkodott, hogy a tudományos kutatómunka letéteményesei egyedül az intézetek lehetnek, a ezzel szemben a tervezőéa konstrukciós irodákat kizárólag szolgáltató intézményeknek tartották, holott a tervező- ós konstrukciós irodákban eddig is születtek ós továbbra is születnek értékes technikai megoldások, uj műszaki-szervezeti koncepciók. Ugyancsak helytelen volt, hogy a tudományos kutatóintézetek egészében "költségvetési" alapon álltak, a tervező- ós konstrukciós irodák pedig egészében "nyereséges" alapon. Ennek az lett a következménye, hogy az intézetekben számos olyan vállalkozásba kezdtek, amelyet nem tárgyaltak meg előzőleg az iparral, a tervező- és konstrukciós irodákban pedig menekültek a fejlesztéssel ós a perspektívákkal kapcsolatos tanulmányoktól és munkáktól. Pedig napjainkban egy uj berendezés vagy egy uj ipari létesitmény tervének nem a már régóta ismert módszerekre, hanem mindenekelőtt uj,még születőben levő technológiákra, a hazai és a külföldi tudomány által hitelositett tapasztalatokra kell épülnie. Persze a fenti követelmények realizálásáról nehezen beszélhetünk, ha a témák mindegyike egyrészt a rendelő finanszírozását feltételezi, másrészt pedig uj módon nem is realizálódhatik a finanszírozás költségvetési jellege, illetve a státusz és szervezeti keretek merevsége következtében. 41