Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

1. szám - Szemle

naptári időpont lesz az egész program várható befejezési időpontja. Ez általában ne szokott megegyezni a megkivánt időponttal, a program lebonyolítását tehát át kell tervezni. E célból megvizsgálják a kritikus utat, illetve az egyes kritikus útszakaszokat, hogy melyiket milyen eszközök felhasználásával, esetleg uj aktivitások be-^ iktatásával mennyire lehet csökkenteni, majd ismét meghatározzák a várható befejezéseidőpontot. Ezt az ismételt áttervezési eljárást mindaddig folytatják, amig a befejezés várható időpontja meg nem felel a kitűzött határidőnek, illetve a végső határidő tovább már nem csökkenthető. Nyilvánvaló, hogy az ismételt áttervezést a számológép alkalmazása lényegesen meggyorsítja. AZ ELLENŐRZÉS MEGALAPOZÁSA A program menetközben történő ellenőrzésénél egy másik mennyiség /ill, időpont jut kiemelkedően fontos szerepben. Ez az a legkésőbbi, még megengedhető időtartam, illetve az ennek megfelelő naptári időpont, amelyre egy-egy aktivitásnak mindenképpen be kell fejeződnie, hogy a kritikus ut ne hosszabbodjék meg; ez ugyanis az egész program végrehajtásának a határidejét késleltetné. Ha egy esemény a program szerint korábban következik be, mint a legkésőbbi még megengedhető időpont, az eseménynek, illetve az aktivitásnak Időtartaléka van. Az időtartalék olyan esetekben keletkezik, amelyekben bgy adott eseményhez két vagy több aktivitás konvergál. Ezek közül mindig a leghoszszabb a kritikus, mig a többi rövidebb aktivitásnál időtartalék áll rendelkezésre. Az időtartalókot ugy kell meghatározni, hogy a teljes program befejezését jelentő végső esemény most már rögzitett naptári határidejéből kiindulva v i s za z a f e 1 é minden egyes eseményre meghatározzuk a legkésőbbi még megengedhető időpontot, ami a kritikus utat még nem hosszabbítja meg. Az egyes kártyára belyukasztják a t^ legkésőbbi, még megengedhető naptári időpontokat, majd meghatározzák a legkorábbi lehetséges és legkésőbbi még megengedhető időpontok különbségét: 4 - Ay - V А/ Ez az illető esemény i d ő t a r t a 1 é к a. Ha ez az időtartalék n eg a t i v, ez azt jelenti, hogy a bekövetkezés legkorábbi lehetséges időpontja későbbre esik, mint a legkó sőbbi még megengedhető időpont, tehát a programot át kell dolgozni. Figyeljük meg, hogy egy esemény időtartaléka nem azonos az egyes aktivitásokra vonatkozó optimista ill, pesszimista idő becslések különbségével. А в időtartalék mindig az eseményekre vonatkozik. Az igy elkészült kártyák alapján a kártyák megfelelő rendezése és tabellálása utján a program vezetője menetközben mindazokat az információkat akár naponta, 24