Tudományszervezési Tájékoztató, 1964

2. szám - Szemle

A prágai gépi forditói csoport vezetője ugy gondolja, hogy a közvetitő nyelvnek szükségszerűen egyszerűbbnek kell lennie, mint a természetes nyelveknek. Azzal, hogy a közvetitő nyelv tartalmazza mindazt, amit a természetes nyelvek, nem jár együtt az is, hogy az előbbiben összesitve található meg az utóbbiak sok szempontból eltérő formagazdagsága. A közvetitő nyelv alapvetően arra épül, ami a különböző nyelvekben változatlanul majdnem teljesen azonos; a szintaxisra, a szintaktikai funkciók megjelölésére. A közvetitő nyelvben a legfőbb szintaktikai viszonyokat kell megadni és szabályokba foglalni, hogy ezeket a viszonyokat a különböző nyelvekben (és különböző mondatokban) milyen mondatrészek formájában fejezik ki, illetve ezek milyen mondatrészek formájában fejezhetők ki. A mondat legkisebb önálló egységei az ilyen közvetitő nyelvben nem a szavak, hanem a jelentést visszaadó alapvető szemantikai kategóriák, a "szemantémák", ós számitásba kell venni, hogy ezek egy adott mondattani környezetben bizonyos másodlagos szófaji formában jelennek meg mint főnevek, igék, melléknevek stb. Mindezeket azonban a közvetitő nyelv nem tartalmazza, és formailag csak a szemantikai mondatrészeket és szemantikai szófajokat kell megjelölni. Egy igy megalkotott közvetitő nyelvvel el lehet érni, hogy a kifejezési forma egyértelműen fejezze ki a tartalmat. A prágai csoport algoritmusai ilyen elgondolás alapján készülnek, s aránylag nem hosszú angol szöveget le is forditottak kísérletileg cseh nyelvre. SZÓTÁROZÁS, GÉPI SZÓTÁR A gépi forditás teljes programja minden kutató o3oportban három nagy részre bontható: az analízisre, a transzformálásra és a szintézisre. Az eiső müvelet eredményeként a forditandó szöveget olyan számjegyekkel adjuk vissza, mely előre meghatározott kódolás alapján tartalmazza a forditás, azaz a cólszöveg szempontjából szükséges grammatikai (szemantikai) és lexikai adatokat, amit a gép természetesen csak részletes elemzés alapján ér el, A program szintézis nevezetű részében a gép a kódjeleket megfelelő betűjelekké alakitja át, felhasználva eközben a célnyelv grammatikai szabályait. Itt tulajdonképpen az történik, hogy a gép egy szótári alakban szereplő szóalaknak a mondat megkívánta ragozott tormáját ad meg. Hogy melyik grammatikai szabályt kell egy adott szónál alkalmazni, azt a program középső része jelöli 22/ SGALL, P..: Zkauska strojevého prekladu v CSR. (Gépi forditás a Csehszlovák Köztársaságban.) = Slovo a Slovesnost (Praha), i960. 2.no..156.p. 139