Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

4-5. szám - Figyelő

tudományi tantárgyakat és matematikát oktató tanárok száma 250 000. E négy kategória összlétszáma 2,7 millió. A tudomány és a technológia te­rületén működő különleges képzettséggel rendelkező munkaerők az össz-munkaerő­állomány 3,6 $-át teszik, ami a feltevé­sek szerint 1970-ig 4,7 4~ r a fog nőni; az évi növekedés üteme hozzávetőlegesen 4,3 4» Minden ötödik tudományos dolgo­zónak, és minden századik mérnöknek van doktorátusa. 1960-han a tudósok negyed­részét és a mérnökök 4/5-ét az ipar foglalkoztatta. A tudósok és mérnökök fele hat államban: Kaliforniában, Illi­noisban, New Jersey-ben, New York-ban, Ohioban és Pennsylvaniában dolgozik. A tudósok száma jelenleg éven­ként 20 000-rel, a mérnököké 35 000-re1 gyarapodik. A fentemiitett négy kategó­riába tartozók száma 1970-ig a becslé­sek szerint el fogja érni a 4 milliót, a tiszta szaporulat tehát 1963-hoz ké­pest előreláthatóan 1,3 millió fó lesz. -- Profiles of manpower in science and technology. (A tudományos és technológiai munkaerők profilja.) = National Science Foundation közleménye. (Washington), 1963. augusztus 4. 36 p. A kutatáeügy proh lémái Indiában Az önálló fejlődés útjára lé­pett India tudományos tevékenysége egy­re jelentősebb helyet foglal el a világ tudományos életében. Ha kézbevesszük a tekintélyes londoni Nature-t, alig ta­lálunk olyan számot, amelyikben ne len­ne valamilyen tudományos közieméig vagy jelentés indiai szerző tollából. S ha az egyik legismertebb indiai természet­tudományos folyóiratot, a Bangalore-i Current Science-t forgatjuk, szembetű­nő, hogy a lap színvonala tudományos szempontból semmivel sem marad el euró­pai társai mögött. Az indiai természet­tudományos kutatásoknak vannak hagyomá­nyos témáik, melyekből világra szóló sikereket értek el. Egyik ilyen hagyo­mányos témából rendeztek 1963. év ele­jén Madrasban szimpóziumot "A protein­szerkezet és krisztallográfia" cimmel. Ezen részt veti többek között DR. W.A. Wooster, az ismert angol kutató, a Tu­dományos Dolgozók Világszövetségének egyik vezetője is, aki látogatásáról irt beszámoló cikkében — elismerő vé­leményének hangsúlyozása mellett — azokról a negativ jelenségekről is szólt, melyeket ki kell küszöbölni ah­hoz, hogy a tudományos élet egésze az eddigieknél is nagyobb mértékben fej­lődhessék. A szerző észrevételei olyan jelenségekre is felhívják a figyelmet, amelyek több, a fejlődés útjára lépett ország tudományos életére jellemzőek. Indiában 1910-ben egyetemi ku­tatás, továbbképző és tudományos foko­zat elérése végett folytatott tanfolyam, ill. kutatómunka (un. post-graduate re­search) alig folyt. 1960-ban 11 kutató­központból 195 egyetemet végzett szak­ember került ki. A kutatási témák több­ségét a krisztallográfia, a Röntgen-su­gár diffrakció és ezekkel rokon tárgy­körökből választották, tehát éppen azok­ból, melyekből indiai kutatók kimagasló 460'

Next

/
Thumbnails
Contents