Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

4-5. szám - Figyelő

egyes különösen fontos kérdéseiről, valamint a nyári iskolákat, amelyeknek előadói ismert tudósok lesznek. A résztvevők meghallgatták a Román Tudományos Akadémia és a Lengyel Tudományos Akadémia képviselőit, akik felszólalásukban a tudományiéjlesztés távlati tervezésének módszertanával, mint a kutatómunka uj területével foglalkoztak. A küldöttek célszerűnek találták, hogy folytassák az eszmecserét e kérdéssel kapcsolatban, ezért elhatározták, hogy erre a célra speciális munkaértekezletet hivnak össze még 1963-ban. A felszólalók aláhúzták, hogy az egy év óta folyó tudományos együttműködés még csak a kezdetén tart annak a nagy és fontos útnak, amely a szocialista világrendszer tudományos erőinek egyesítéséhez, a tudósok nemzetközi munkamegosztásához vezet. — AGOSKOV, M.I.: Szovescsanie predsztavitelei Akademii Nauk szocia1 iszticseszkih sztran. (A szocialista országok tudoraányos akadémiái képviselőinek tanácskozása.) = Vesztnyik Akademii Nauk SzSzSzR (Moszkva), 1963. 7.no. 8486.p. Topcsijev akadémikus a tudományos fejlődés és a társadalom viszonyáról Az 1962. decemberben elhunyt Topcsijev akadémikus cikke, mely a "Bulletin of the Atomic Scientists" 1963. márciusi számában jelent meg, eredetileg e folyóirat szovjet-amerikai különszáma részére készült. A cikk Topcsijev akadémikus nézeteit foglalja össze a tudomány, a technológia és a társadalom kölcsönviszonyúról, és egyben kifejezésre juttatja a szerzőnek azt a véleményét, hogy a szovjet társadalom teremti meg a legkedvezőbb feltételeket a tudomány tervszerű fejlődése számára. A tudományos, technikai és társadalmi fejlődés legjelentősebb tényezője korunkban a tudományos felfedezések és technikai újítások valóságos lavinája. Ezért beszélhetünk a napjainkban végbemenő tudományos és technikai haladás forradalmi jellegéről. Ez teszi lehetővé, hogy korunkról, mint a tudomány korszakáról emlékezzünk meg, hiszen az emberiség sorsa mindinkáhh a tudománytól függ. A tudomány egyben mind nagyobb befolyást gyakorol a társadalomra: a társadalom nem kevésbé függ a tudomárjytól és technológiától, mint forditva. Fokozódott a tudomány és a technológia egymástól való kölcsönös függése is. Mindezek a folyamatok azonban nem légüres térben játszódnak le, hanem valamely adott társadalom keretén belül. A tudomány döntő befolyást gyakorol a háború és béke problémájára is. Szomorú tény, de tény, hogy a tudományos forradalom a katonai szférában kezdődött. Az atomenergia első felhasználása atomfegyver bevetése kapcsán történt, s nem atomerőműben villamos energia termelése céljá450'