Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

4-5. szám - Figyelő

ból. Az atomtöltettel ellátott rakéták számára a földkerekség minden pontja hozzáférhető, és a sugárzás sem ismer államhatárokat. A tudomáqy fejlődésének elsősorban katonai jelleget kölcsönző erőkkel szemben azonban széleskörű társadalmi ellenhatás jött létre. Messzemenő egyetértés áll fenn abban a tekintetben, hogy az imperialista államokban ezek az erők mindenekelőtt a militarista tényezők, amelyek hagyományos politikai befolyásukat a tudomány vívmányainak segítségével akarják alátámasztani. Ugyanakkor az üzletemberek és a tábornokok pragmatizmusa eredendően ellenségesen áll szemben a tudományos kutatás lényegével. Közvetlenül érzékelhető célok elérésére, a leggyorsabb és legbiztonságosabb gyakorlati kiaknázásra irányul, valamint arra, hogy a tudományos kutatásra és technológiára fordított beruházások után minél nagyobb profitot arassanak le. Az ilyen negativ erők befolyásától megszabadított társadalom sokkal kedvezőbb légkört biztosit a tudósok és mérnökök munkája számára. Megszabadulva az olyan csoportok befolyásától, amelyek nem látnak tul pénzeszsákjuk vagy , kilövő támaszpontjaik határán, a tudósok lehetőséget nyernek a természet- és > társadalomtudományok alapvető elméleti kérdéseinek tanulmányozására. Az araerikai National Science Foundation becslése szerint a Szovjetunióban kétszer-háromszor annyit költenek ilyen célokra, mint az Egyesült Államokban. Az olyan társadalomban, amely megfelelő fejlődést biztosit a tudomárgr és a technológia minden oldalú fejlődése számára, nincs helye az érteimiségellenességnek. Épp ellenkezőleg, a tudós nagyobb társadalmi megbecsülést élvez, mint valaha. A társadalmi szerkezet sajátosságainak a tudomány és a technológia fejlődésére gyakorolt befolyása nem kerülte el azoknak az amerikai tudósoknak a figyelmét, akik tárgyilagosan vetik össze a Szovjetunió és az Egyesült Államok technológiai eredményeit. Igy Eugene fíabinowitch a "Bulletin of the Atomic Scientists" hasábjain megemlékezett a republikánus kormányzat valósággal vallásos hitéről a profitmotivumon alapuló ipar feltétlen fölényében, ami egyik oka volt annak, hogy az Egyesült Államok a második világháború után a rakétatechnika fejlesztésében elmaradt a Szovjetunió mögött. Nyilvánvaló, hogy a z olyan ország, amely maximális tudományos szervezésre törekszik, a leginkább felel meg a technológiai haladás kívánalmainak. A legfőbb alapelv a tervezés, amely nélkül nincsen igazán céltudatos tevékenység. A "tudomáry-társadalom" rendszerének kifejlődése magában foglalja az oktatás kérdését ÍB. E hagyományos problémákat korunk tudományostechnológiai forradalma sok tekintetben újszerűen veti fel. 451'