Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

4-5. szám - Szemle

szerveket, hogy erőfeszítéseket tegyenek a kivándorolt tudósok visszaszerzésére, illetve a további kivándor­lás csökkentése érdekében. Egy egyetemi oktatóból és vezető kutatóból szervezett bizottság jelentós ében 2 0/ "minimális progra­mot 1 1 dolgozott ki. Ez a program abból indul ki, hogy a kutatás, mint az egyetemi munka szerves része, kedvezőbb helyet kell kapjon az egyetemek keretén be­lül, ami elsősorban a jobb anyagi körülmények biztositását jelenti. Ezek érvényre juttatása esetén remélhető, hogy a kivándorlást legalábbis csökkenteni lehet. A "mi­nimális program" pontjai között az alábbiak szerepelnek: 1. Lényegesen emelni kell az egyetemi fizikai kutatás rendelkezésére álló pénzösszegeket. 2. Több tanszéket és előadói állást kell biztosítani az egyetemeken. 3. Több technikai segéderőre van szükség. 4. A kutatást végző hallgatók, illetve a doktori fokozat megszerzése végett kutatómunkát végzők számára növelni kell az anyagi juttatásokat. Biztositani kell továbbá azt, hogy az egyetemi tanszemélyzet szabadabban utazhasson tudományos össze­jövetelekre. A kritikus 1957. év után, 1958-ban angol tudományos intézmények és orszá­gos hatáskörű tudományos szervek részvételével csoportokat kezdtek szervezni, melyek az Egyesült Államokba utazva, megkísérelték, hogy az ott maradó brit kutatókat visz­szaszerezzék hazájuk számára. Az egyik legutóbbi ilyen bizottság a brit Atomenergia Hatóság (Atomic Energy Authority), a Közszolgálati Bizottság (Civil Service Commis­sion), a Tudomáiqroe és Ipari Kutatások Hivatala (Department of Scientific and In­dustrial Research - DSIR) és néhány nagy, államoeitott ipari szervezet tagjaiból alakult. A bizottság visszatoborzó munkájától — a "The Guardian", 1962.októher 22-i 21/ száma szerint ' — 60-70 fiatal kutató visszanyerését várják. A cikk szerint a visszatoborzó munka egyik része abból áll, hogy amerikai ée kanadai lapokban kedve­ző feltételeket biztositó brit álláshelyeket hirdetnek. E hirdetéseket közpénzekből fizetik, s az 1962. évre 25 000 fontra becsülték a hirdeté­si kiadásokat. A fenti cikk megállapítja, hogy ezek a bizottságok egyre sikeresebb munkát végeznek, de ugyanakkor azt is megmondja, bogy a visszatérések többsége főként a szülőhazához fűződő erős "otthoni szálak"-nak köszönhető. Van, aki nem tud beleil­leszkedni az amerikai szellemi életbe, másoknak honvágyuk van. Többeket az otthon hagyott osalád, vagy idős és eltartásra vagy segítésre szoruló szülők iránti lelki­20/ U.o. 355.p. 21/ U.o. 356-357.p. 439'

Next

/
Thumbnails
Contents