Tudományszervezési Tájékoztató, 1963
4-5. szám - Szemle
szerveket, hogy erőfeszítéseket tegyenek a kivándorolt tudósok visszaszerzésére, illetve a további kivándorlás csökkentése érdekében. Egy egyetemi oktatóból és vezető kutatóból szervezett bizottság jelentós ében 2 0/ "minimális programot 1 1 dolgozott ki. Ez a program abból indul ki, hogy a kutatás, mint az egyetemi munka szerves része, kedvezőbb helyet kell kapjon az egyetemek keretén belül, ami elsősorban a jobb anyagi körülmények biztositását jelenti. Ezek érvényre juttatása esetén remélhető, hogy a kivándorlást legalábbis csökkenteni lehet. A "minimális program" pontjai között az alábbiak szerepelnek: 1. Lényegesen emelni kell az egyetemi fizikai kutatás rendelkezésére álló pénzösszegeket. 2. Több tanszéket és előadói állást kell biztosítani az egyetemeken. 3. Több technikai segéderőre van szükség. 4. A kutatást végző hallgatók, illetve a doktori fokozat megszerzése végett kutatómunkát végzők számára növelni kell az anyagi juttatásokat. Biztositani kell továbbá azt, hogy az egyetemi tanszemélyzet szabadabban utazhasson tudományos összejövetelekre. A kritikus 1957. év után, 1958-ban angol tudományos intézmények és országos hatáskörű tudományos szervek részvételével csoportokat kezdtek szervezni, melyek az Egyesült Államokba utazva, megkísérelték, hogy az ott maradó brit kutatókat viszszaszerezzék hazájuk számára. Az egyik legutóbbi ilyen bizottság a brit Atomenergia Hatóság (Atomic Energy Authority), a Közszolgálati Bizottság (Civil Service Commission), a Tudomáiqroe és Ipari Kutatások Hivatala (Department of Scientific and Industrial Research - DSIR) és néhány nagy, államoeitott ipari szervezet tagjaiból alakult. A bizottság visszatoborzó munkájától — a "The Guardian", 1962.októher 22-i 21/ száma szerint ' — 60-70 fiatal kutató visszanyerését várják. A cikk szerint a visszatoborzó munka egyik része abból áll, hogy amerikai ée kanadai lapokban kedvező feltételeket biztositó brit álláshelyeket hirdetnek. E hirdetéseket közpénzekből fizetik, s az 1962. évre 25 000 fontra becsülték a hirdetési kiadásokat. A fenti cikk megállapítja, hogy ezek a bizottságok egyre sikeresebb munkát végeznek, de ugyanakkor azt is megmondja, bogy a visszatérések többsége főként a szülőhazához fűződő erős "otthoni szálak"-nak köszönhető. Van, aki nem tud beleilleszkedni az amerikai szellemi életbe, másoknak honvágyuk van. Többeket az otthon hagyott osalád, vagy idős és eltartásra vagy segítésre szoruló szülők iránti lelki20/ U.o. 355.p. 21/ U.o. 356-357.p. 439'