Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

AZ ÁLLAMI KUTATÁSOK JELENLEGI HELYZETE OLASZORSZÁGBAN Nem könnyű számbavenni azokat az anyagi erőforrásokat, amelyeket Olaszországban kutatásra for­dítanak akárcsak az állam kebelén belül is. +^ Az állami költségvetés jelenlegi szerkezete következtében csak pénzügyi és tudományos szakértők segítségével lehet megfelelően értelmezni a költségvetés számos, a kuta­tásra vonatkozó tételét. A különböző intézmények, amelyek kutatással foglalkoznak,együttesen decentralizált kutatási rendszert jelentenek és ezért nem lehet biztonsággal megállapítani, hogy Itáliában mennyit költenek különböző szintű kutatásokra. Nem lehet egyértelműen megállapítani a kutatói tevékenységben foglalkoztatott személyzet nagyságát sem. Felismerve e probléma jelentőségét, az olasz Központi Statisztikai Intézet meg­felelő adatfelvételt kezdeményezett ebben a vonatkozásban, azonban ennek a felvételnek az adatai még nem hozzáférhetők. Vitathatatlan, hogy az állami kutatások komoly távlati tervezése csak akkor történhetik meg, ha az adott helyzet képe teljes lesz és minden részletében ismert. NUKLEÁRIS KUTATÁSOK A szerző a számára elérhető adatok alapján megállapítja, hogy az olasz államig kutatási szervek kö­zül az első helyen a CNEN (Nukleáris Energiakutatás Országos Központja) áll. Ennek a szervnek 1960-61. évi mérlegében 20 milliárd és 400 millió lira összköltség szerepelt, amely a működés során nyilván 21 milliárd­nál is több lesz. Költségvetésében jól elkülöníthetők a különböző költségrovatok, amelyekből azonban nem könnyű megállapítani, hogy milyen összegeket szántak a kutatásra és a kutatói személyzetre a hozzá tartozó különböző kutató központokban és laboratóriumokban. A költségvetés tekintélyes - építési munkákra szánt té­telének kb. a fele az Euratom-szerződés értelmében az isprai létesítményre van szánva, mig a másik fele a casacciai és frascatii két központ között oszlik meg. A költségvetésben általános költségek alatt szerepelnek azok az összegek, amelyeket a kutatóközpontokhoz nem tartozó személyzetre, a központi és intézeti admi­nisztrációra, a dokumentációra, a nemzetközi kapcsolatokra szántak. A CNEN költségvetésének alapkutatási tétele jelenti az olasz hozzájárulást a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Központ) munkájához. Látható, hogy az államháztartás kutatásra szánt ráfordításainak a felét egyedül a nukleáris kutatásokra koncentrálja. Ezt a tényt ugy kell értékelni, hogy a nukleáris kutatás helyzete korszerű és normális, szemben a sok nehézséggel küzdő, sorvadó és lemaradt egyéb kutatási szektorok helyzetével. A KUTATÁSI TANÁCS KÖLTSÉGVETÉSE A CNR 1960-61. évi összköltségvetése 4 milliárd 200 millió lira.Ebből kb. 3 milliárd és 200 milliót oszt szét a Tanács 7 bizottsága különböző kutatások finanszírozására és kutatói segélyekre; a költségvetéshez mellékelt előzetes terv szerint 500 milliót ad különböző kutatóintézeteknek és központoknak tanulmányi ösz­töndijakra, kutatási ösztöndijakra és tudományos sajtóra. A megmaradó 400 milliót adminisztrációra és do­kumentációra fcrditják. A bizottságok által szétosztott összegek szerény keretei közt számos egyetemi intézet ku­tatási pénzalapjait növelik. Ezeknek a ráfordításoknak a hatékonysága alapjában a juttatásban részesített in­tézetek sajátos helyzetétől függ. +/ Alábbiakhoz lásd a cikk végén közölt táblázatot az állami kutatási ráfordítások megoszlásáról. 32

Next

/
Thumbnails
Contents