Tudományszervezési Tájékoztató, 1963

1. szám - Szemle

ben - egy húszéves autarchikus gazdálkodás és a háború pusztításainak közvetlen folytatása. Ez azt jelenti, hogy az olasz ipar a háború után egy húszéves tudományos és technológiai fejlődés áldásaiban részesült, még­pedig éppen akkor, amikor az elszenvedett veszteségek miatt arra kényszerült, hogy nagyobb arányokban fel­újítsa felszereléseit. Ma már nyilvánvaló, hogy felélve ezt a "tőkét", az olasz termelői apparátus a jövőben a külföld versenyképességével találja magát szemben. Csakhogy egy olyan ipar, amelynek a jövőben a techno­lógiai haladásért, uj termelési módszerekért, uj termékek gyártási eljárásaiért a külföldnek kell adót fizet­nie, nyilván igen gyenge pozícióba kerül a versenyképes nemzetközi partnerekkel szemben. A KUTATÁSI TANÁCS JÖVŐBENI SZEREPE A referátum végkövetkeztetése röviden az, hogy Olaszországban az érdekelteknek minél előbb végle­ges megegyezésre kell jutni a tudományos kutatás tervezése, szervezése tárgyában. A kutatás programozását olyan állami szervnek kell elvégeznie, amely képes értékelni és előre látni a tudományos fejlődés menetét és befolyását a gazdasági társadalmi, közéleti fejlődés területeire. E koordináló szerv segítségével az államnak abba a helyzetbe kell kerülnie, hogy saját közbenjárását, kutatásokra szánt támogatását is koordinálni tudja és képes legyen hosszú lejáratú döntéseket hozni a kutatással kapcsolatos pénzügyi akciót illetően. Az emlí­tett szervnek tudományos jellegűnek kell lennie, képesnek arra, hogy felelősséggel meg tudja Ítélni a terveket a kutatás minden területén, fel tudja mérni a kutatás anyagi és szellemi erőforrásainak szükségletét. A refe­rátum szerzői szerint e szerv mintaképe a francia Tudományos Kutatási Nemzeti Központ (Centre National de la Recherche Scientifique - CNRS), melynek az 1959-es kormányhatározat szerint feladata, hogy a kormány számára időszakonként elemezze a tuHf rnányos konjunktúrát, s amely természetesen a nemzeti gazdasági terv alapján széleskörű felmérést végzett abból a célból, hogy meghatározza valamennyi tudományág jövőbeni fej­lődését és megtervezze azokat az anyagi eszközöket, amelyekre a CNRS-пек, a felsőoktatásnak vagy bármely más szervnek szüksége van. Olaszországban ez a szerv a CNR lenne, ezt kell továbbfejleszteni, kiszélesíteni feladatait, átalakítani azokat a kritériumokat, amelyek meghatározzák összetételét. Nagy országok példájára hivatkozva (és itt elsősorban a Szovjetuniót emiitik) hangsúlyozzák, hogy a tudományos kutatás szervezése, tervezése és egybehangolása világszerte felismert szükségszerűség, amely meghatározott intézmények létre­hozásában és szerves tudománypolitika kialakításában ölt testet. KUTATÁSTERVEZÉS, KOORDINÁLÁS ÉS KUTATÁSI RÁFORDÍTÁSOK OLASZORSZÁGBAN" 1"/ A kutatásra vonatkozó bármiféle bírálatnak vagy kutatótevékenység áttekintő ismerete és sommás leírása, sével kezdődik, ezek: az alapkutatás vagy tiszta kutatás és javaslatnak elengedhetetlen feltétele a tudományos Minden ilyen leirás két kategória megkülönböztető­az alkalmazott kutatás. +/ Alberigi Quaranta, A.: La spesa, il coordinamento e la programmazione della ricerca. (A kutatás költségei, koordinálása és tervezése.) = Informazione Scientifica (Roma), 1961. 320-321. no. 25-42.p. 30

Next

/
Thumbnails
Contents